2024. június 7-én mutattuk be Kolozs Kitti Anna könyvét, mely a Honlap Magazin pályázatán nyert kiadást. Az urban fantasy zsánerbe tartozó regényről Szabó Fruzsi és Istók Anna beszélgetett a szerzővel. Az est különlegessége az volt, hogy mind Kitti, mind Fruzsi a Pusztítók nevű diák írókör tagjai voltak, Istók Anna tanítványai. Ahogy elhangzott az este, a tanítványok közül elsőként Kitti jutott el saját regény megjelentetéséig, a művet a gödöllői könyvesboltok árusítják.
kiemelt címkével jelölt bejegyzések
Amire MI kell
“… manapság már nem az a kérdés, hogy bízhatunk-e az MI-ben hanem hogy megtehetjük-e egyáltalán azt, hogy nem bízunk meg benne.”*
(mondatértelmezés)
A huszonegyedik században a “mesterséges környezet” a tudományos-technológiai fejlődés következtében olyan bonyolultsági fokot ért el, hogy az egyes emberek számára átláthatatlan és teljes részletességgel megismerhetetlen. Ez igaz ősidők óta a természetre is, de annak kezelésére, az evolúció révén, létrejöttek az ösztönök, amelyek megértés nélkül segítenek a komplex viszonyok közötti (túl)élésben. Hasonló emberi funkció a tudat vezérelte, tudományos-technológiai fejlődés létrehozta “második természet” kezelésére, annak sebessége miatt eddig nem tudott létrejönni. E mechanizmus megalkotása égető feladatként jelenik meg a társadalom (vagyis az evolúció egyénnél magasabb szerveződési szintje) számára. Nyilvánvaló, hogy az egyre összetettebb rendszerek biztonságos “uralása” sürgető feladat. Eszközként kínálkozik erre alkalmas intézmények/szervezetek kialakítása. Ezekben lehet megoldás a Mesterséges Intelligencia alkalmazása. Az MI mély-tanulási képessége gyorsíthatja bonyolult rendszerek felügyeletéhez szükséges, ösztönökhöz hasonlóan gyors (bár sokszor részleteiben nem ismert) döntési mechanizmusok evolúcióját.
A nő nem férfi
“A női lét nem egy misztikus létállapot, és nem is azon mérhető, hogy az adott ember mennyire képes azonosulni a nemi sztereotípiákkal. Nem az, amit a pornó vagy a Biblia sugall. A nőiesség nem ‘tátott száj, várakozó hüvely és üres szemek’, ahogy azt Andrea Chu Long transznő állítja, de nem is Isten másodlagos teremtménye, aki Ádám oldalbordájából vétetett.”*
(mondatértelmezés)
Egy átlagos nőnek születéskor egy-kétmillió petesejtje van, amelyek a menopauzáig kb ötszáz ciklusban érnek. Húszévesen kétszázezer, harmincasan százezer, negyven felett pedig kétezer van belőlük. Biológiai értelemben az tesz nővé, hogy az ember olyan testben született, amely – ha élete egészségben zajlik – végzi a petesejtek termelését, alkalmas a megtermékenyítő sperma fogadására és a szülésre. Ez a képesség független attól, hogy akarja-e, megteszi-e ezeket a dolgokat bármikor vagy nem. Tehát a nő olyan ember, aki képes petesejteket termelni. De női minőségének meghatározásában nincs jelentősége, hogy “ivarsejtjei megtermékenyültek-e valaha vagy sem, hogy kihordott-e egy kisbabát vagy sem, nem számít, ha bármilyen olyan szexuális fejlődési eltéréssel született, amely a fentiek egyikét sem teszi lehetővé, vagy ha már idősebb annál, hogy képes legyen életképes petéket termelni.”
A személyes kommunikáció létszükséglet
“… keverednek a tudáselit buborékjai a tudatlanok buborékjaival. De akár egyik, akár másik tagja vagy, ugyanaz a cipő szorít: ha nem menekülsz a vallásba, akkor hiába az evilági tudományos tudás vagy áltudás, az életed szorongással teli.” *
(mondatértelmezés)
Baj, ha csak a hit olyan eszköz, ami valamiféle támpontot képes adni az “idegenségben”. Ez a helyzet előrevetíti egy vallásosnak mondott, de félelmekre és hiedelmekre alapuló elidegenült, szétszakadt világ rémképét. Ma a családban és a még létező közösségekben, már egészen kis kortól, a látszat vette át a hatalmat a tényleges összefüggések megismerésétől. A szorongás ellenszereként a feladat éppen az, hogy a társadalom készítse fel ifjú polgárait a hamis logikák, a hazugságok leleplezésére. Nem az emlékezeti reprodukciót kell az iskolának szolgálnia, hanem a kreativitást, a kritikai gondolkodást, az önállóságot, az együttműködést, a csoportmunkát, és a képességet, hogy egyénileg és csoportként tolerálják a másságot. Ha nem tudják kihámozni az igazat a töméntelen hamisból, nem tudják megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentől, ha fecsegnek ahelyett, hogy párbeszédet folytatnának egymással, ha nem az élet értelmét keresik – nem csak boldogok nem lesznek, hanem életképesek sem.
*https://24.hu/belfold/2024/03/25/csepeli-gyorgy-nagyinterju-az-elet-ertelme/
A korlátok nem akadályoznak, hanem megmentenek
“Az ökoszisztéma … egy önfenntartó, reciklizáló rendszer, mivel az együtt élő élőlények kölcsönhatásban vannak, egymást kordában tartják, például nem tud semelyik nagyon elszaporodni. Ez egy kölcsönös kontroll, körülbelül ez az ökológiai egyensúly lényege. Ebből elvileg senki nem tud kiugrani, na de nekünk, embereknek mégis sikerült, mert kiiktattuk a minket limitáló tényezőket.” *
(mondatértelmezés)
Az átlagember abban a tévhitben él – mert abban tartják -, hogy a(z anyagi) növekedés megoldás. A hatalom megszerzésére törekvők mindig jövőbeli megoldással szédítenek, pedig az nincs, csak az van, amit ma teszünk. Az emberi társadalomnak nincs más útja, mint az önkorlátozás. Mindenképpen korlátozni kell az ember szerepét az ökoszisztémában. Ennek két – párhuzamosan is működő – megoldása lehetséges: a túlnépesedés kezelése és a meglévő lakosság környezetterhelésének mérséklése. Az előbbihez tudatosítani kell, hogy néhány százezer ember is elég egy gazdag és sikeres kultúra fenntartásához. Az utóbbira példa a húsmentes étkezés és a jóval környezetkímélőbb életmód. Fontos az is, hogy a mérnökök és a jogászok ne ignorálják az ökológusokat. Nem kellene megvárnunk, hogy maga a természet nélkülünk oldja meg az általunk okozott problémát.
A szex fontos életfunkció
“A legtöbb ember életében a szexuális intimitás kritikus tényező. Meghatározó a kapcsolatok minőségében és az élettel való elégedettségben. Nem csak arról van szó, ami a hálószobában történik. A dolognak több dimenziója van, mint bárki gondolná. A szexuális diszfunkció összefügg a mentális problémákkal, olyanokkal, mint a depresszió és a szorongás, de kapcsolatban van a fizikális egészség problémáival és a gyógyszer-használattal. Azoknak is vannak szexuális aggodalmai, akik problémái nem olyan mérvűek, hogy az nemi diszfunkciónak minősülne.” *
(mondatértelmezés)
Az anya nő, az apa férfi, ezért együttélésükből nem csak gyerekek következ(het)nek, hanem ösztöneik folyamatos “konfrontációja” is. A szexualitás megélése “veszélyes üzem”, ezért minden társadalom próbálja meghatározni tagjai számára “normalitásának” határait. A szabályozás fő területei az erkölcs és a jog. Az előbbi eszközei a tabuk, az utóbbié a törvények. A tudatosság nehezen terjeszthető ki a szexualitásra, az többnyire megmarad az alig kezelhető ösztönök uralma alatt. Ezért a tabuk és törvények tiltásai, büntetései helyett/mellett, az emberi létezésminőség javítása szempontjából alapvető, hogy a szexualitás, mint téma, része legyen a nevelésnek és legyen róla folyamatos diskurzus.
Magyarságunkról
“A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.”*
(mondatértelmezés)
A születésünk olyan “tettünk”, amiről biztosan nem mi tehetünk. Világra nem szabad akaratunkból jövünk. A felelősségünk azért, amit csinálunk, csak később kezdődik. Nem igaz, hogy az általunk elérhető legnagyobb dolog olyan valami, ami nem tőlünk függ. Az adott származási hovatartozás túlhangsúlyozása törvényszerűen vezet el mások leértékeléséhez, jött-mentnek, migránsnak minősítéséhez, ami elszigetel minket másoktól és a világtól. Pedig minden létező gondolatrendszer a világgal: a természettel és a társadalommal való békés, harmonikus és fenntartható együttlétezés kereteit próbálja összefoglalni. Egy ilyen (kívánatos) környezetben pedig nincs helye semmiféle megkülönböztetésnek, felsőbbrendűségnek az együttlétezők között. Ez egyszerre igaz az emberen kívüli természet és az emberi rasszok vonatkozásában. Biológiai értelemben az emberek egységes fajt képeznek, osztályozásuk, örökletes, földrajzi, nyelvi meghatározottságú csoportokra bontásuk nem az elválasztás eszköze kell legyen, hanem a jobb megértésüké. Az, hogy magyarok vagyunk, nem fátum és nem is kiváltság, hanem lehetőség, használandó képesség, adottság. Magyarként lehetünk polgárai Európának és a Világnak.
*https://444.hu/2024/03/15/itt-olvashato-teljes-hosszaban-orban-viktor-beszede
A lakás álom
“… álmodni könnyű, és az emberek többsége igazából soha nem fog olyan lakásban lakni, amilyenben szeretne. Ez így is van, de az nagyon nem mindegy, hogy a valóság mennyire áll távol az elképzelésektől.” *
(mondatértelmezés)
Vannak olyan emberi élethez szükséges “jószágok” amelyek (még!?) nem piaciak. Levegőt (egyelőre) „csak úgy” vehetünk. Nem piaci termék. Ez már nem teljesen igaz az ivóvízre, ami nélkül szintén nem tudunk élni. Még vannak közcsapok, és kiránduláskor ingyen lehet inni egy forrásból, bár az erdő már biztosan valakié. Lakni is kell valahol, mert a testünk elhelyezése teret igényel és mert a hajlék nélküliség már (tulajdonképpen) tilos. Közben minden talpalatnyi föld valakié. Azzal sem vagyunk beljebb, ha köztulajdon (vagyis a miénk is), mert az bármikor magánosítható a mindenkori hatalom által. A közszolgáltatások (mint a szabad levegő vétel) köre pedig jogként meghatározatlan és egyre jobban szűkül, mert kisajátítják és piacivá teszik. Könnyen belátható, hogy az “ingatlanfejlesztés” – mint profitorientált, piaci, gazdasági tevékenység – a lakás biztosításának legfőbb akadálya. Az nyilvánvaló, hogy méltó, az életszükségleteket minimálisan kielégítő lakhatás közszolgáltatásként biztosítandó, amit csak emberközpontú (köz)hatalom képes garantálni.
Nagy Magdolna: Átváltozás
A hang, ami nyivákol. Messze van ahhoz, hogy elérjem. Inkább süvöltök utána. Hiába a sűrű ágak, mégis utolérem. Tarzanként szökellek, ismétlem a nevet. Majdnem majom lettem. Valaki emlékeztet, a majmok kihaló félben. Van még félszem. Testet váltok. Macsakaként somfordálok. De jaj nekem különleges angol kéknek. Tejet már nem ad tehén a réten. Ennem kell. Talán ha bogár és sváb, jut nekem élet a halál után. Halljátok, új hírt mondok.
(Az írás a Minden jó, ha a vége jó? című IRKA felolvasóest alkalmából született 2023 decemberében, a feladat szerint minden szöveg utolsó pár szava egy ismert karácsonyi dal címe kellett legyen.)
Józan paraszti ész
“… az adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos gazdaságpolitikai nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre.” *
(mondatértelmezés)
A józan ész – common sense – kifejezés az emberek többsége által helyesnek gondolt világlátás, nézőpont megnevezése. A paraszti változat esetén mindez a földművesekre szűkül. A kifejezés egyfajta közös, mindenki által megélhető érzéki, értelmezési tapasztalatra utal, amivel kapcsolatban a kollektív felfogáson van a hangsúly, nem a személyes tudatosságon. A cím négy tételt takar. “Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.” Akárhogy: hitelezni, többet előállítani, mint amennyi kell, értelmetlenül dolgozni, másokon keresni – így együtt – jól hangzó, komplett, minden elvet nélkülöző szóhányás. A tételek nem józanok, nem parasztiak és nem ésszerűek. Ezt bárki beláthatja, aki tudományosan megvizsgálja őket. Vagyis a címbeli mondat és a vonatkozó tételek értelmes jelentés nélküli, manipulatív szómágia termékei. A kijelentő miniszterelnök pedig nem egy józan paraszt, hanem egy manipulatív politikus.