Ujj Béla bejegyzései

A személyes kommunikáció létszükséglet

“… keverednek a tudáselit buborékjai a tudatlanok buborékjaival. De akár egyik, akár másik tagja vagy, ugyanaz a cipő szorít: ha nem menekülsz a vallásba, akkor hiába az evilági tudományos tudás vagy áltudás, az életed szorongással teli.” *

(mondatértelmezés)

Baj, ha csak a hit olyan eszköz, ami valamiféle támpontot képes adni az “idegenségben”. Ez a helyzet előrevetíti egy vallásosnak mondott, de félelmekre és hiedelmekre alapuló elidegenült, szétszakadt világ rémképét. Ma a családban és a még létező közösségekben, már egészen kis kortól, a látszat vette át a hatalmat a tényleges összefüggések megismerésétől. A szorongás ellenszereként a feladat éppen az, hogy a társadalom készítse fel ifjú polgárait a hamis logikák, a hazugságok leleplezésére. Nem az emlékezeti reprodukciót kell az iskolának szolgálnia, hanem a kreativitást, a kritikai gondolkodást, az önállóságot, az együttműködést, a csoportmunkát, és a képességet, hogy egyénileg és csoportként tolerálják a másságot. Ha nem tudják kihámozni az igazat a töméntelen hamisból, nem tudják megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentől, ha fecsegnek ahelyett, hogy párbeszédet folytatnának egymással, ha nem az élet értelmét keresik – nem csak boldogok nem lesznek, hanem életképesek sem.

*https://24.hu/belfold/2024/03/25/csepeli-gyorgy-nagyinterju-az-elet-ertelme/

A korlátok nem akadályoznak, hanem megmentenek

“Az ökoszisztéma … egy önfenntartó, reciklizáló rendszer, mivel az együtt élő élőlények kölcsönhatásban vannak, egymást kordában tartják, például nem tud semelyik nagyon elszaporodni. Ez egy kölcsönös kontroll, körülbelül ez az ökológiai egyensúly lényege. Ebből elvileg senki nem tud kiugrani, na de nekünk, embereknek mégis sikerült, mert kiiktattuk a minket limitáló tényezőket.” *

(mondatértelmezés)

Az átlagember abban a tévhitben él – mert abban tartják -, hogy a(z anyagi) növekedés megoldás. A hatalom megszerzésére törekvők mindig jövőbeli megoldással szédítenek, pedig az nincs, csak az van, amit ma teszünk. Az emberi társadalomnak nincs más útja, mint az önkorlátozás. Mindenképpen korlátozni kell az ember szerepét az ökoszisztémában. Ennek két – párhuzamosan is működő – megoldása lehetséges: a túlnépesedés kezelése és a meglévő lakosság környezetterhelésének mérséklése. Az előbbihez tudatosítani kell, hogy néhány százezer ember is elég egy gazdag és sikeres kultúra fenntartásához. Az utóbbira példa a húsmentes étkezés és a jóval környezetkímélőbb életmód. Fontos az is, hogy a mérnökök és a jogászok ne ignorálják az ökológusokat. Nem kellene megvárnunk, hogy maga a természet nélkülünk oldja meg az általunk okozott problémát.

*https://index.hu/tudomany/2024/03/31/jordan-ferenc-okoszisztema-zold-balaton-globalis-felmelegedes-fogyasztas-fenntarthatosag/ 

A szex fontos életfunkció

“A legtöbb ember életében a szexuális intimitás kritikus tényező. Meghatározó a kapcsolatok minőségében és az élettel való elégedettségben. Nem csak arról van szó, ami a hálószobában történik. A dolognak több dimenziója van, mint bárki gondolná. A szexuális diszfunkció összefügg a mentális problémákkal, olyanokkal, mint a depresszió és a szorongás, de kapcsolatban van a fizikális egészség problémáival és a gyógyszer-használattal. Azoknak is vannak szexuális aggodalmai, akik problémái nem olyan mérvűek, hogy az nemi diszfunkciónak minősülne.” *

(mondatértelmezés)

Az anya nő, az apa férfi, ezért együttélésükből nem csak gyerekek következ(het)nek, hanem ösztöneik folyamatos “konfrontációja” is. A szexualitás megélése “veszélyes üzem”, ezért minden társadalom próbálja meghatározni tagjai számára “normalitásának” határait. A szabályozás fő területei az erkölcs és a jog. Az előbbi eszközei a tabuk, az utóbbié a törvények. A tudatosság nehezen terjeszthető ki a szexualitásra, az többnyire megmarad az alig kezelhető ösztönök uralma alatt. Ezért a tabuk és törvények tiltásai, büntetései helyett/mellett, az emberi létezésminőség javítása szempontjából alapvető, hogy a szexualitás, mint téma, része legyen a nevelésnek és legyen róla folyamatos diskurzus.

*https://www.medscape.com/viewarticle/1000229?ecd=a2a

Magyarságunkról

“A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.”*

(mondatértelmezés)

A születésünk olyan “tettünk”, amiről biztosan nem mi tehetünk. Világra nem szabad akaratunkból jövünk. A felelősségünk azért, amit csinálunk, csak később kezdődik. Nem igaz, hogy az általunk elérhető legnagyobb dolog olyan valami, ami nem tőlünk függ. Az adott származási hovatartozás túlhangsúlyozása törvényszerűen vezet el mások leértékeléséhez, jött-mentnek, migránsnak minősítéséhez, ami elszigetel minket másoktól és a világtól. Pedig minden létező gondolatrendszer a világgal: a természettel és a társadalommal való békés, harmonikus és fenntartható együttlétezés kereteit próbálja összefoglalni. Egy ilyen (kívánatos) környezetben pedig nincs helye semmiféle megkülönböztetésnek, felsőbbrendűségnek az együttlétezők között. Ez egyszerre igaz az emberen kívüli természet és az emberi rasszok vonatkozásában. Biológiai értelemben az emberek egységes fajt képeznek, osztályozásuk, örökletes, földrajzi, nyelvi meghatározottságú csoportokra bontásuk nem az elválasztás eszköze kell legyen, hanem a jobb megértésüké. Az, hogy magyarok vagyunk, nem fátum és nem is kiváltság, hanem lehetőség, használandó képesség, adottság. Magyarként lehetünk polgárai Európának és a Világnak.

*https://444.hu/2024/03/15/itt-olvashato-teljes-hosszaban-orban-viktor-beszede

A lakás álom

“… álmodni könnyű, és az emberek többsége igazából soha nem fog olyan lakásban lakni, amilyenben szeretne. Ez így is van, de az nagyon nem mindegy, hogy a valóság mennyire áll távol az elképzelésektől.” *

(mondatértelmezés)

Vannak olyan emberi élethez szükséges “jószágok” amelyek (még!?) nem piaciak. Levegőt (egyelőre) „csak úgy” vehetünk. Nem piaci termék. Ez már nem teljesen igaz az ivóvízre, ami nélkül szintén nem tudunk élni. Még vannak közcsapok, és kiránduláskor ingyen lehet inni egy forrásból, bár az erdő már biztosan valakié. Lakni is kell valahol, mert a testünk elhelyezése teret igényel és mert a hajlék nélküliség már (tulajdonképpen) tilos. Közben minden talpalatnyi föld valakié. Azzal sem vagyunk beljebb, ha köztulajdon (vagyis a miénk is), mert az bármikor magánosítható a mindenkori hatalom által. A közszolgáltatások (mint a szabad levegő vétel) köre pedig jogként meghatározatlan és egyre jobban szűkül, mert kisajátítják és piacivá teszik. Könnyen belátható, hogy az “ingatlanfejlesztés” – mint profitorientált, piaci, gazdasági tevékenység – a lakás biztosításának legfőbb akadálya. Az nyilvánvaló, hogy méltó, az életszükségleteket minimálisan kielégítő lakhatás közszolgáltatásként biztosítandó, amit csak emberközpontú (köz)hatalom képes garantálni.

* https://telex.hu/gazdasag/2024/03/07/lakas-lakhatas-ingatlan-haz-budapest-draga-megfizethetetlen-onkormanyzat

Józan paraszti ész

“… az adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos gazdaságpolitikai nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre.” *

(mondatértelmezés)

A józan ész – common sense – kifejezés az emberek többsége által helyesnek gondolt világlátás, nézőpont megnevezése. A paraszti változat esetén mindez a földművesekre szűkül. A kifejezés egyfajta közös, mindenki által megélhető érzéki, értelmezési tapasztalatra utal, amivel kapcsolatban a kollektív felfogáson van a hangsúly, nem a személyes tudatosságon. A cím négy tételt takar. “Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.” Akárhogy: hitelezni, többet előállítani, mint amennyi kell, értelmetlenül dolgozni, másokon keresni – így együtt – jól hangzó, komplett, minden elvet nélkülöző szóhányás. A tételek nem józanok, nem parasztiak és nem ésszerűek. Ezt bárki beláthatja, aki tudományosan megvizsgálja őket. Vagyis a címbeli mondat és a vonatkozó tételek értelmes jelentés nélküli, manipulatív szómágia termékei. A kijelentő miniszterelnök pedig nem egy józan paraszt, hanem egy manipulatív politikus.

* https://index.hu/gazdasag/2024/03/04/orban-viktor-magyar-gazdasag-gazdasagi-elorejelzes-beruhazas-gdp-gazdasagi-novekedes-munkaeropiac-koltsegvetesi-hiany/

Az éltet bennünket, ami a többséget

“… lemondunk az egyéni gondolkodásról, és az elvárásoknak teszünk eleget. Az éltet bennünket, ami a többséget élteti, arra vagyunk kíváncsiak, amire mindenki más, azt olvassuk, amit mindenki olvas, éppúgy gyűlölünk mindent, ami váratlan és rendhagyó, mint mindenki más … “*

(mondatértelmezés)

Nincs ember, aki nem akart már másra hasonlítani, vagy éppen mindenkitől különbözni. Van aki állítja, hogy “mindenki másképpen egyforma”, és van aki azt, hogy a “sokaság hasonlóan másmilyen”. A közmondások sem igazán segítenek, mert egyrészt “a hasonló a hasonlónak örül”, másrészt az “ellentétek vonzzák egymást”. A dolog tartalma a sokévszázados tömeg-elit fogalom párral írható le. A mai tömeg már nem a fizikai gyülekezet, hanem a tömeg(köz)média alanya. Nem saját testi tapasztalatai szerint orientálódik, hanem a tömeg(köz)média szimbólumai, diskurzusai, divatjai, programjai és sztárjai mintáiból. Ez a tömegindividualizmus okozza, hogy a mai ember “tömegebb”, mint amilyen bármikor valaha volt. Ma az kerülhet az elitbe, aki ki tud törni a véleménybuborékokból. A tömeg akkor funkcionál jól, ha alkalmas az igények és célok közös alakítására, az elit akkor, ha képes megfogalmazni és tudatosítani, hogy a tömeg alkotta társadalomnak mire van szüksége.

*https://24.hu/kultura/2024/02/19/foldenyi-f-laszlo-interju-guillotine-felvilagosodas-kultura-politika-parizs/

Böjt nélkül nem megy

„Amilyen mértékben ez a nagyböjt a megtérés ideje lesz, úgy fogja elérni az elveszett emberiséget a kreativitás hulláma: egy új remény felragyogása.”

(mondatértelmezés)

Az ember túlterheli a földet. A fogyasztói társadalomnak titulált nagy zabálás az emberen kívüli természet kárára zajlik. A megoldás a társadalmi szintű böjt, tartózkodás a túlzott fogyasztástól és a felesleges tevékenységektől. A böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy most milyen szintű a belefogók fogyasztása. Lehet azon filozofálni, hogy a lélek – vagy ha úgy tetszik: a tudat – természetes-e, vagy teremtett, az tény, hogy olyan önálló létezőként működik, ami képes cselekvésre, például böjtre bírni a testet. Fenntartható-e a növekedés? Tudjuk-e mennyi az elég? “…utunk akkor válik konkréttá, ha újból meghalljuk ezeket a kérdéseket, és felismerjük, hogy még ma is a fáraó hatalma alatt élünk. Ez az uralom kimerít és közömbössé tesz. Ez olyan növekedési modell, amely megoszt, és elrabolja a jövőnket. Szennyezi a földet, a levegőt, a vizet, megfertőzi a lelkünket is. Bár szabadulásunk a keresztséggel már megkezdődött, mégis megmagyarázhatatlan nosztalgiát érzünk a szolgaság után. Mintha a szabadság helyett a már ismert dolgok biztonságához vonzódnánk” üzeni Ferenc pápa.

*https://hd.gorogkatolikus.hu/Ferenc-papa-uzenete-a-nagybojti-idoszakra-2024-februar-12

Egy házasság-felfogás

„…társkapcsolatukat olyan vállalkozásnak tekintették, amelyben két egyenrangú fél szabad elhatározásából vesz részt: nem a hagyomány vagy a tekintély szabja meg, hanem belső értékrendjük.”*

(mondatértelmezés)

A házasság intézménye szinte minden kultúrában létezik. Hosszú ideig utódgondozási és vagyonkezelési célú “gazdasági” szerződésként funkcionált, ami egyúttal legalizálta a felek közötti szexuális kapcsolatot is. Alapvető értelmezés változást a házasság fogalmában a romantika hozott, azzal, hogy alapjaként a “szerelmet”, két ember egymáshoz való mély, erős kötődését jelölte meg. De a szerelem a különböző kultúrákban mást jelent. Közös értelmezés, hogy lelki és testi vonzalmon alapul, és a másik személy iránti vágyakozásban, ragaszkodásban és odaadásban nyilvánul meg. A neurobiológusok különválasztják a “szerelemet” és a két személy közötti társas kötődést. Az előbbi csak az emberre jellemző, az utóbbi az állatvilágban is létezik. A krisztusi szeretet alapja a kötődés. Gyarmati Fanninak Radnóti Miklóssal való kapcsolata (szerelme, házassága) alatt öt magzatelhajtása volt (a hatodikra 1945-ben egy orosz katona erőszakoskodása következtében került sor). Kapcsolattörténetük alapján ki tudja megítélni a címbeli elveken alapuló házasságuk minőségét?

*https://m.mult-kor.hu/erzelmi-hullamvasut-radnoti-miklos-es-gyarmati-fanni-szerelme-20240123?pIdx=2

Új nemi megosztottság

“A legtöbb országban az a tendencia, hogy a nők balra tolódnak, miközben a férfiak egyhelyben állnak, de vannak arra utaló jelek, hogy a fiatal férfiak aktívan jobbra mozdulnak.”*

(mondatértelmezés)

Egyes tanulmányok szerint vannak olyan – nem csak nyugati – országok, ahol “ideológiai” szakadék nyílik meg a fiatal férfiak és nők között. Fiatal emberek tízmilliói, akik ugyanazokban a városokban, munkahelyeken, osztálytermekben mozognak és esetenként közös otthonokban is laknak, már nem érzékelik egymást. Az ezt vizsgáló tudományos kutatások adatai mutatják, hogy évtizedekkel ezelőtt a nemek nagyjából egyenlően vallottak liberális és konzervatív világnézetet. Az utóbbi évtizedben azonban jól láthatóan jelentős különbség keletkezett az egyre konzervatívabb fiatal férfiak és a progresszív irányba mozgó női kortársaik között. Lehet azt mondani, hogy ez csak időszakos trend, egy olyan szakasz, amely elmúlik, de az ideológiai szakadék mérhetően nő, pedig az adatok azt is jelzik, hogy az emberek alap politikai attitűdjét ma is nehéz alakítani. Az is hozzájárul a szakadék képződéséhez, hogy az okostelefonok és a közösségi média terjedése miatt a fiatal férfiak és nők egyre inkább külön virtuális élet-terekben élnek, és külön csoport kultúrákat hoznak létre.

https://www.ft.com/content/29fd9b5c-2f35-41bf-9d4c-994db4e12998