Ruhatár kategória bejegyzései

Akaszd be kabátodat a ruhatárba és lapozz bele a programfüzetbe.

Galló Kovács Zsuzsanna: Tavaszra hangolva

Február 13-án Fóthy Zsuzsanna, a könyvtár igazgatónője tavaszra hangolva, virágmintás blúzba öltözött, hogy stílusosan köszönthesse az érdeklődőket, a Gödöllői Fotós Kör Tavaszra hangolva kiállításának megnyitóján.

Fodor László Kossuth díjas klarinétművész előadásában, az örökzöld My funny Valentine Sinatra dal teljesen elvarázsolt, de nemcsak engem, hanem Danis Jánost is, aki EFIAP/p nemzetközi kategóriás fotóművész, a Duflex Fotográfiai Stúdió vezetője, és ő maga is a Gödöllői Fotós Kör tagja. Egy ilyen zeneszám után nehéz megszólalni – kezdte megnyitó beszédét, majd így folytatta:  Annak ellenére, hogy a fotós kör még csak tavaly májusban alakult, eljött az ideje az első kiállításuknak. Danis János kiemelt pár művet a kiállított anyagból, többek között Almási Lajos esernyőit, Suhajda Zsuzsanna, Lejtényi Judit pipacsait, Hanula Károly túzok képét, Bukovinszki Valéria óriás cinkéjét, Csiki Krisztina képének mediterrán hangulatát, Juhász Tamás kék kökörcsinjét, Rimán Dorottya portréit, Braun Katalin virágait, és Kreisz Ferenc sirályait. A tavaszról mindenkinek virágba borult fák, növények, állatok, madarak jutnak eszébe, de a tavaszi természetbe beletartozik az ember is. Portrét fotózni nem könnyű – mondta a fotóművész – neki is volt olyan időszaka, hogy évekig nem fényképezett arcokat. Szerinte most ezen a kiállításon kicsivel több portré lehetett volna.

Braun Katalin következett, aki elmesélte, hogy tavaly májusban, egy kávézóban ültek össze páran a fotóskör ötletét megbeszélni. A megvalósításban nagy szerepet játszott, hogy a könyvtár lehetett az összejövetelek helyszíne, s ma már a könyvtár egyik művészeti klubjaként működnek. Köszönet érte Kovács Ibolya fotóskörös, könytári dolgozónak és az igazgatónőnek.

A Gödöllői Fotós Kör tagjainak fő motivációja egymás inspirálása, és szakmai fejlődésük támogatása ingyenes képzésekkel és programok szervezésével. Folyamatosan keresik az együttműködést más közösségekkel, művészeti ágakkal. Jó példa erre ez az első kiállításuk, melyet az IRKA íróival, költőivel közösen hoztak létre.

 A kiállításon résztvevő fotósok:

Almási Lajos
Által Anikó
Braun Katalin
Bukovinszki Valéria
Csiki Krisztina
Faludi Ildikó
Hanula Károly
Juhász Tamás
Kovács Ibolya
Kreisz Ferenc
Lejtényi Judit
Nagyné Erzsi
Oláhné Nyáry Zsuzsanna
Rimán Dorottya
Seesink Dániel
Somogyvári Zsóka
Suhajda Zsuzsanna
Török Tamara
Varga Tamás

 Akik a képekhez a verseiket adták:

Bojár Cassino
D. Tóth Norbert
Filep-Pintér Eszter
Galló Kovács Zsuzsanna
Juhász Tamás
Kenéz Árpád
Nádas Péter
Pataki Pál
Pap-Klára Márta
Somogyvári Zsóka
Szabó Anikó
Szolnoki Irma
Tóth M. Erika


Az IRKA képviseletében Bojár Cassino és Nádas Péter olvasta fel Galló Kovács Zsuzsanna: Emlékezés boldog nyarakra, Bojár Cassino: Tavaszváró, és Kenéz Árpád : Hosszú tél című versét. Egyéni előadásmódjukkal vidám hangulatot keltettek.

Fodor László Kossuth díjas klarinétművész a You raise me up (Felemelsz) dal varázslatos előadásával zárta a megnyitót, majd baráti beszélgetések mellett, a kiállított fotókban és versekben gyönyörködve, tavaszra hangolódtunk.

A fotókiállítás április 10-ig tekinthető meg a könyvtár olvasó- és rendezvénytermében.

A kiállítás kialakításáért köszönetet mond a fotóskör Kovács Ibolyának és Seres Imrének.

Bercsényi Gábor videója

Galló Kovács Zsuzsanna: Egy sodró regény sodró bemutatóján

Newton harmadik törvénye helyett Semmiért egészen

Február 7-én, Fóthy Zsuzsanna, a könyvtár igazgatónője, a meghatódottságtól remegő hangon kezdte munkatársa, Istók Anna második könyvbemutatójának megnyitóját a szép számmal összegyűlt érdeklődők előtt. Az igazgatónőnek furcsa érzés írói szerepkörben köszönteni legkedvesebb helyettesét, akivel az évek során nemcsak kollegiális, hanem baráti lett a kapcsolata. A regényírás kulisszatitkait a hagyományokhoz híven egy beszélgetőtárs-moderátor segítségével ismerhettük meg, aki ezen az estén egy régi könyvtári kolléga és Irkás írótárs, Ocsovszky Zsófia volt. Zsófi a fülszöveggel kezdte a felvezetést:

“Nándi és Flóra az egyetemen találkozik, ahol az ügyeletes szépfiú elcsavarja a gépészkarra járó, komoly lány fejét. Senki nem jósol nekik nagy jövőt, de ők egymásba szeretnek és összeházasodnak. A felszínen minden ideális. De vajon milyen sérelmek, hazugságok rejlenek a látszólag tökéletes kapcsolat mélyén? Mi lesz, ha egy nap, az egyensúly felborul?”

Az, hogy a cselekmény többrétegű, sodró, lendületes, könnyen olvasható, a könyv előnye, de egyben hátránya is lehet. Tanultál az előző regényed karaktereinek megírásából?

Csak látszólag könnyű a történet, hiszen az alapsztori mellett súlyosabb témákat is boncolgatok. Azon igyekeztem, hogy a karakterek ne éljenek “önálló” életet, a történet jusson el az eltervezett végkifejletig. Tudatosan építettem fel a regény szerkezetét, amire már azért is szükség volt, mert három különböző karakter szemszögéből láttatom a történetet. Nándién és Flóráén kívül van egy harmadik, transzcendentális nézőpont is, amivel kapcsolatban sok, egymásnak ellentmondó visszajelzést kaptam. Ezek alapján most úgy látom, hogy ha az olvasót sodorja a cselekmény, nem figyel a részletekre, így jelen esetben észre sem veszi a harmadik személyt, bár megjelenik már a regény elején. Ez derült ki például nemrég egy férfi blogger recenziójából is. Mindezek alapján a regényre nagyon találó az “újraolvasós” jelző, amit egy könyvmolyos kommentben olvastam.

Az pozitívum, hogy a történet, a mondanivaló több rétegű, ha az olvasók megtalálják benne azt, ami érdekli őket. Nem zavart, hogy a ” transzcendens igazságosztó”-t kevesen tudták kitalálni? Honnan jött ez az ötlet?

Pár éve volt egy ilyen feladatunk az Irkában, hogy egy görög mitológiai alakot helyezzünk kortárs tematikájú novellába. Narcissust választottam, s a történetben egy olyan fickóról írtam, aki felemésztődik az internetes világban.

Éreztem, hogy ebben a témában sokkal több van, mint egy novella. A nárcizmus olyan aktuális kollektív jelenség, amivel foglalkozni kell. Azon kaptam magam, hogy megírtam egy regényt, a kiadómtól pedig érkezett a kérés, hogy szeretnének új könyvet tőlem. Elővettem a nárciszos sztorit, de teljesen újraírtam.

Emlékeztetőül Nárcissus legendája:

Echo and Narcissus (1903), a Pre-Raphaelite interpretation by John William Waterhouse (wiki)

Narcissus szép szál ifjúvá serdült, akibe sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította (közöttük Ekhót is). Az egyik nimfa azonban nem törődött bele kikosarazásába, s Nemeszisz istennőnek, a bosszúállás istennőjének tett panaszt. Nemeszisz meg is hallgatta és teljesítette a kívánságot. Narcissus vadászat közben egy folyó partjára ért, és mivel inni akart, belenézett a folyótükörbe. Ekkor megpillantotta önmagát és azon nyomban magába szeretett. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narcissus helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe, mivel magának a virágnak a szirma is egy kicsit önmaga felé hajlik. (wiki)

Sok kompromisszumot kellett kötnöd a kiadóval?

Utólag úgy tűnik, nem, csak apróságok voltak. De azt például nagyon szerettem volna, hogy az egész regény jelen időben játszódjon, és azt nem engedték. Így csak a titokzatos harmadik személy esetén maradt meg a jelen idejű elbeszélés, ezzel is érzékeltetve, hogy számára nem létezik az idő.

A cím választás miatt sokan kritizáltak?

Mindig nagyon nehezen adok címet. Ennek a regénynek nagyon sokáig Nárciszok volt a munkacíme, de ez túl direktnek tűnt, töröltem.

Nem én vagyok az első, aki híres művek címét választom, például nemgrég láttam meg egy török írónak, Elif Batuman-nak A félkegyelmű c. regényét, aki ugyanazt a témát dolgozta fel, mint Dosztojevszkij.

Közösen a kiadóval kitaláltuk, hogy legyen valamilyen irodalmi reflexió a címben. Ady: A magunk szerelme és Szabó Lőrinc: Semmiért egészen jött szóba, hiszen mindkét költő narcisztikus személyiség volt.Végül ez utóbbi győzött, s egy versrészlet szerepel is a regény elején. A Newton harmadik törvénye címet sem fogadták el, mert szerintük ebből az olvasó fizikai témára gondolna – tette hozzá Panni nevetve.

“Mert míg kell csak egy árva perc,
külön, neked,
míg magadra gondolni mersz,
míg sajnálod az életed,
míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
halott és akarattalan:
addig nem vagy a többieknél
se jobb, se több,
addig idegen is lehetnél,
addig énhozzám nincs közöd.”

(Szabó Lőrinc: Semmiért egészen)

 

Beszéljünk a könyvborítóról. Úgy tudom, neked volt egy másik kedvenced.

Igen, egy sakktáblás, ahol szemben áll egymással a király és a királynő, egy tükör előtt.

Fogalmam sincs, a tervező hogyan talált rá a sakk motívumra, ami a regény vége felé kerül elő, és szimbolizálja mindazt, ami történik.

A regény Gödöllőn játszódik. Miért érezted ezt fontosnak?

Ez a lustaságomból adódott, hiszen könnyebb ismert helyszínt leírni hitelesen. De a lokálpatrióta válaszom az, hogy nagy boldogság volt Gödöllőre helyezni a szereplőimet. Egyetemistaként nem voltam kollégista, ennek ellenére egy kommentelő szerint a fikcióként megírt kollégiumi élet pontosan ilyen volt. A következő regényemben is szerepelni fog a kedvenc gödöllői rockzenekarom, a Toxic Traces.

Kik a példaképeid? Tervezel -e kiadót váltani?

A finn írók stílusát, légiességét emelném ki, és Szabó Magdát. Már készül harmadik regényem, amely aktuális témáról, a metoo-ról szól. Maradok a Könyvmolyképző Kiadónál, ami főleg zsánerkiadó. Bennem hosszas dilemma volt az, hogy hol adjam ki a könyvem.

El kellett döntenem, hogy mit akarok. Azt, hogy a Könyvmolynál magas példányszámban adják ki a könyvem, jelentős olvasói táborhoz fog eljutni, vagy kilincselek évekig szépirodalmi kiadóknál. A döntésem végül az lett, hogy próbáljuk meg a két tábor közt megtalálni a rést a Könyvmoly segítségével, azaz olyan zsánert fogok írni, ami nem ponyva, de mégsem a hardcore magas szépirodalom. Helyesen döntöttem, szerintem sikerült az, amit szerettem volna. Megtaláltam a magam igényes olvasórétegét, még akkor is, ha a szépirodalmi placcon nem létezem, mint regényíró.

A könyvbemutató végén az igazgatónő stílusosan egy-egy nárcisszal köszöntötte Pannit is Zsófit.

A Semmiért egészen regényt egy nap alatt elolvastam. Amennyire lendületes volt a cselekmény, ugyanennyire volt sodró a beszélgetés, köszönhetően Zsófi értő, lényegre törő kérdéseinek. Pannit hallgatva nemcsak az olvasásra kapott az ember megállíthatatlan késztetést, hanem a regényírásra is. Ma reggel gondolatban elővettem az évek óta érlelődő témámat, és Panni hatására a napokban elkezdem a levél-regényem írását. A címét már kitaláltam: La passion virtuelle. Addig is újraolvasom a Semmiért egészent.

Jövőre veled ugyanitt, Panni! Gratulálunk, és további jó munkát kívánunk!

Idézetek a könyvből:

“Nincs jelentősége, mikor történnek a dolgok. Mert egyszer úgyis megtörténnek.
Jóvátenni a rosszat nem lehet. Ha valakit megbántottál, az örökre seb marad. “

“Lehet tagadni az igazságot, de az attól még létezik.”

“Nincs nagyobb boldogtalanság annál, ha még a bosszú lehetősége sem okoz örömet.”

“Ez nem fog működni.
– Miért ne működne?
– Newton harmadik törvénye miatt – válaszolja Flóra gúnyosan. – Ha egy test erőt fejt ki egy másik testre, akkor a másik test az elsőre ugyanolyan nagyságú és ellentétes irányú erőt fejt ki. De nem mindegy, melyik testnek nagyobb a tömege és ki horpad be jobban az ütközésnél.”

“De hát, végül is csak az emberek mérik az időt, számunkra ez éppolyan megfoghatatlan, mint a történelem, a gravitáció, a közgazdaságtan, a szabadvers vagy a halál.”

” Az ember nem szívesen néz szembe a kudarcaival. Nem szívesen ismeri be a tévedését. Ezért tart olyan sokáig a legtöbb kapcsolat.”

“Igazából minden ember önmaga illúziójába szerelmes.”

“Vannak szavak, amik anélkül ütnek, hogy gonoszak lennének.”

a szerző és a könyvtár fotói

Semmiért egészen – könyvbemutató Gödöllőn

Az Irka sok szeretettel vár mindenkit Istók Anna második regényének bemutatójára

2020. február 7-én pénteken 18 órakor a Gödöllői Városi Könyvtárba.

A szerzővel Ocsovszky Zsófia Irka tag beszélget, az est végén pedig játék is lesz, ahol a Semmiért egészen, vagy a Gyöngyfüzér antológia egy-egy példányát lehet megnyerni! (Ez utóbbiban a szerző egy gasztronovellája olvasható az első regényéhez kapcsolódóan).

A belépés ingyenes!

Mindenkit szeretettel várunk!

Ujj Béla: Angyalok Amerikában opera – Fenséges romlott zene – avagy „Van-e bárkinek szöveges útmutatója a túlvilághoz?”

Eötvös Péter mupa.hu

Viszonylag hosszú csütörtöki munkanap után, mivel már hiányzott a „színház”, 2019. október 10-én, elmentem a Művészetek Palotájába, ahol estére Eötvös Péter Angyalok Amerikában két részes operájának magyarországi bemutatóját hirdették. A zenemű, amit először Tony Kushner hasonló című műve alapján, Mezei Mari átiratában, 2004-ben Párizsban játszottak, most osztrák–magyar koprodukcióban került színpadra. Ujj Béla: Angyalok Amerikában opera – Fenséges romlott zene – avagy „Van-e bárkinek szöveges útmutatója a túlvilághoz?” bővebben…

Galló Kovács Zsuzsanna: Tudósítás az ARTjárás könyvbemutatóról sok fotóval

Talán a hirtelen beköszönő zord tél, vagy a város Főterén éppen egy időben zajló Cimbaliband koncert miatt, a megszokottnál kissé kevesebb érdeklődő gyűlt össze december 2-án, a könyvtár rendezvénytermében, az „Artjárás, egy kiállítás lenyomatai” című könyv bemutatójára.

A kötet egy különleges kiállítás különleges katalógusa. A júniusban nyílt tárlatban két művészeti ág képviselői vállalkoztak arra, hogy egymást inspirálva alkotnak közös műveket az irodalom és a képzőművészet kellékeit felhasználva. Most egy harmadik művészeti ág csatlakozott a könyv megvalósításához: a fotográfia. Galló Kovács Zsuzsanna: Tudósítás az ARTjárás könyvbemutatóról sok fotóval bővebben…

ARTjárás könyvbemutató

Nem múlhat el év a Gödöllői Városi Könyvtárban Irka felolvasóest nélkül. Az idei decemberi irodalmi estünk azonban különleges lesz, hiszen egy olyan kötetből fogunk felolvasni, mely három művészeti csoport közös munkájának gyümölcse: a GÖMB, a Gödöllői Fotós Kör és az Irka csoportoké.

A kötet egy különleges kiállítás különleges katalógusa. A júniusban nyílt tárlatban két művészeti ág képviselői vállalkoztak arra, hogy egymást inspirálva alkotnak közös műveket az irodalom és a képzőművészet kellékeit felhasználva, és egy harmadik ág csatlakozott a könyv megvalósításához: a fotóművészet. De vajon létezik-e átjárhatóság a művészetek között?


Aki eljön a felolvasóestre, belehallgat a művekbe, belelapozgat a gazdagon illusztrált kötetbe, választ fog találni a kérdésre.

Várnak mindenkit szeretettel a GÖMB, a Gödöllői Fotós Kör és az Irka tagjai!

A belépés ingyenes.

Olvadó jégkristályok

2019. november 7-én mutattuk be a gödöllői városi könyvtárban Feketéné Bencsik Julianna harmadik könyvét, az Olvadó jégkristályokat. Julika már szinte a kezdetektől részt vesz az Irka munkájában és kérdésemre válaszolva elárulta, hogy ez a regény ötlete is egy irkás házi feladatból született. Míg korábbi két kötetet önéletrajzi ihletésű volt (A XX. század gyermeke voltam, Ablakok), az új kötet szinte teljesen fikció.

Azért szinte, mert bár a szereplők és a történet teljes mértékben a képzelet szüleménye, a könyv bizonyos elemei sok szállal kötődnek a regény írójához. A helyszínek például Julika életének kedves emlékeihez kapcsolódnak, a gyermekkor Kőrös vidéke, és a felnőttkorban nagy szerepet kapó Mátra, melyeket férje, Fekete József is többször megörökített festményein.

Az író férje más vonatkozásban is előkerült a könyvbemutatón. A regény négyes nézőponti felosztásában az egyik elbeszélő ugyanis az álmait meséli el, melyek sorra beigazolódnak a regény cselekményében. Julika elmesélte, hogy a férje évtizedeken át vezetett álmosnaplói adták az ötletet ehhez a szálhoz, majd az esten néhány valós részletet is felolvasott férje kockás füzeteiből.

A regény témájában több fontos problémát dolgoz fel, gyermek elvesztése, szülők elvesztése, identitás keresése, megfelelni vágyás, leszakadás, minden szereplő nehéz utat jár be, míg megtalálja a saját lelki békéjét.

A regény címe és borítója is szóba került az est folyamán, mivel a felhő allegóriája végigvonul a regényen, így igazából nem volt túl nehéz a megfelelő cím kiválasztása, mely aztán segítette Kolozs Kittit is a borítótervezésben. A fiatal lány, aki maga is Irka tag, régóta foglalkozik borítótervezéssel, és beavatott minket a munka kulisszatitkaiba: hogyan lehet borítót tervezni egy olyan könyvhöz, amit még el sem olvasott? A szimbólumok nagyon fontosak a megformálásban, Kitti általában nem saját fotókkal dolgozik, de az Olvadó jégkristályokhoz saját fényképét szerkesztette meg.

A kötelező kérdés sem maradt el a végén, mi lesz az író következő munkája. Julika már tervezi következő regényét, melynek témája igen aktuális: a külföldre költöző fiatalok sorsát szeretné feldolgozni, párhuzamba állítva a mai tendenciákat az 56-os történésekkel, amikor szintén sok fiatal ember hagyta el az országot.

Feketéné Bencsik Julianna: Olvadó jégkristályok

Arisztotelész írja a Poétikában: “A művészet legfőbb feladata, hogy mélyreható igazságokat fogalmazzon meg az életünkről.” E könyv szerzője ehhez hozzáteszi: az igazságnak akkor is ki kell derülnie, ha ezzel másoknak fájdalmat okozunk.

Feketéné Bencsik Julianna Irka tagnak 2019 őszén jelent meg harmadik kötete, mely a korábbiaktól eltérően most egy fiktív regény. Szereplőinek élete nemvárt fordulatokból áll, álmok, jóslatok, titkok, várakozások lengik be a könyv atmoszféráját, és vezetik a cselekmény szálát.

A könyv bemutatójára 2019. november 7-én kerül sor 18 órakor a gödöllői városi könyvtárban.

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

Kemény volt-e a Kemény est?

Ritkán olvasunk verset. Talán azért, mert a túlmagyarázott iskolai verselemzések jutnak a versekről eszünkbe. Talán azért, mert úgy érezzük, nem fér bele a hétköznapi kis életünkbe a líra emelkedettsége. Vagy, mert nem értjük a kötelezően modern művészeteket, valahol lemaradtunk.

Belelapozva Kemény István legutóbb megjelent Nílus című verseskötetébe, mindezek a kibúvók semmivé lesznek. Ezek a versek se nem életidegenek, se magyarázatra nem szorulnak. Olyanok, mint egy jó, őszinte beszélgetés, valakivel, aki érti a problémáinkat. Szó van bennük elmagányosodásról, gyerekek és eszmék elengedéséről, a Nílusként áradó, vagy csak tovafolyó életről, „pár csepp cinizmus és lórúgásnyi öniróniá”-val. Kemény volt-e a Kemény est? bővebben…