– Kedves barátaim, így a nap és e földi lét vége felé, tartozom egy vallomással, ha megengeditek.
– Halljuk, halljuk, milyen volt a kicsike?
– Nem, most tényleg másról van szó. Be kell vallanom Nektek: én is voltam besúgó.
-Most csak hülyéskedsz, mi?
-Nem, szó sincs róla. Jól esik, hogy nem akarjátok elhinni, de ha egyszer igaz, ha megesett, nem akarom magammal vinni, valamikor már el kell mondanom.
-Jól van, akkor gyónjál, kíváncsian várjuk.
-Nos, mentségemre legyen, nem tegnap történt, még a Rákosi időkben esett meg, hogy egy kedves barátomat megfigyeltem és be is köptem. Sajnálom, most már nagyon sajnálom.
-Ki volt az? Ha belekezdtél, tessék világosan beszélni. Ismerjük?
-Nem, nem ismerhetitek. Ez még a nyóckerben, történt, a Csobánc utcai intézményben. Kovácsnak hívták, igen, Kovács Istvánnak. Nekem ugyan csak Pisti, mert amint mondtam, jó barátok voltunk.
-Tovább, tovább. A lényeget, ha kérhetnénk.
-Szóval az úgy volt, hogy tulajdonképpen egy lány miatt történt az egész. A Pisti pontosan tudta, hogy tetszik nekem a Horváth Kati, mégis folyton meghúzta a coffját. És akkor én beárultam az óvónéninek.
A szerkesztő utóirata:
Ez az írás az első darabja a “Szerelem-másként” sorozatnak. A sorozatban a következő írás Sütő Fanni: Posztapokaliptikus tangó című verse lesz, 2015. december 27-én fog megjelenni.
