Ruhatár kategória bejegyzései

Akaszd be kabátodat a ruhatárba és lapozz bele a programfüzetbe.

Irka 10 – jubileumi kiadás könyvbemutató

2018-ban az IRodalmi KerekAsztal (IRKA) tíz éves. A jubileumi kötetben 46 szerző alkotása szerepel. Az alapítók és az újonnan csatlakozók novellái és versei mellett két elhunyt társuk írásai is olvashatóak, valamint helyet kaptak a diák írókurzus bátor résztvevői is. Témáik szerteágazóak. Mesélnek szerelmi háromszögről, barátságról, csalódásról, bosszúra éhes feleségről, családon belüli erőszakról. Együtt ébrednek a várossal, naplókat lapozgatnak, felnyitnak kincsesládákat, találkoznak mitológiai alakokkal, beszélgetnek fényképről lelépett nagypapával, mesterséges intelligenciával, vagy szafarin vadásznak valamikor a jövő században. A próza témagazdagsága a lírában is folytatódik. Imára kulcsolt kézzel, kendőzetlen őszinteséggel vallanak kamaszmagányról, a szeretett társ elvesztéséről, a szülő-gyermek kapcsolatról, hol fájdalmasan, hol vágyakozva, hol egészen egyszerűen: hallani akarom, amikor megjössz. Az IRKA sokoldalúságát bizonyítják a versek illusztrációi. Almási Lajos, Braun Katalin, Rigó József, Ujj Béla és tiszteletbeli tagjuk, Horváth Piroska rajzai, festményei tökéletes társként segítik az olvasót a hangulat megragadásában. Az Irka 10 – jubileumi kiadás tíz év együtt alkotásának összegzéseként méltó követője az eddig megjelent köteteknek.

A parkon át (2011)

A gödöllői irodalmi műhely első antológiája. Sokféle írást gyűjtöttünk egybe: az abszurd novella és a modern mese mellett a lírai vers és a haiku éppúgy megtalálható, mint az önvallomás, a családtörténet, vagy a limerick. Egyetlen közös vonás fűzi össze az alkotásokat: mind köztünk élő emberek írták, s az olvasó számára sok helyen ismerőssé válhat egy-egy szereplő, egy utcarészlet, Gödöllő egy-egy vetülete. A kötettel az IRKA alapító tagjai lépnek a szélesebb nyilvánosság elé, és remélik, hogy a sort hamarosan folytathatják.

Karcvonások (2013)

A gödöllői IRodalmi KerekAsztal, az IRKA második antológiájának különlegességét a műfajok és témák gazdagsága, az írások változó – abszurd, elégikus, költői, pajzán, ironikus, megviselt, megszégyenített, vagy éppen megkönnyebbült – hangulata adja.
Mi foglalkoztatja az IRKA szerzőit? Minek örülnek, mit tartanak tanulságosnak, milyen családi történeteket őriz az emlékezetük? Min nevetnek, miből építkeznek, hogyan játszanak a szavakkal és milyen a személyes viszonyuk ahhoz a bizonyos Múzsához?  A huszonnégy szerzős kötetben mindenki megtalálhatja a kedvére való és hangulatához illő műfajt és írást. Az antológia első fejezetében ezen kívül helyet kaptak a 2012-ben hagyományteremtő céllal elindított Gödöllői Irodalmi Díj nyertes pályaművei is. Végezetül a könyv végén néhány fiatal képzőművész barátunk alkotása látható: Dian Bernadett, Fodor Katalin, Szathmáry Blanka, Tomkó Ádám, Wright Tímea és egy régi Irka tag, Ujj Béla grafikái, fotói, festményei mellett párhuzamosan olvashatók a hozzájuk írt versek.

Álmok hajótöröttje (2014)

2013 a Szecesszió Éve volt Gödöllőn. Az Irodalmi KerekAsztal tagjainak tollából (klaviatúrájából) ez alkalommal csupa olyan mű született, melyek hangulata, formája, vagy tartalma ezt a stílust idézi meg. Írásaikban a „kivonulás” egyet jelent a meneküléssel a realitás elől:a teljességet hazudó álomvilágba, az illúziók közé, a fantázia és az érzékek ezüstpalotájába, a sűrű illattól terhes természetbe.  Az Álmok hajótöröttjei utazásra hívják az olvasót egy mesés varázsbirodalomba. A kötetben helyet kaptak a 2013-as Gödöllői Irodalmi Díj nyertes pályaművei, valamint a Kabai Lóránt vezette verskurzus alkotásai is.

Fő az irodalom (2015)

Hallottak-e már az uzonkai csihányról, tudják-e milyen egy valenciai paella, eszik-e vagy isszák-e az espresso pastát, vagy hogy mi fán terem a canelé? És mit gondolnak, vajon Párizsban a kínai étel is franciás? A külhoni ízek mellett ajánlunk gödöllői Ujj-házi húslevest, ropogós csülköt horkolás ellen, túrós csuszát macskapálinkával, és eredeti boszorkányfőzetet az idegek megnyugtatására. És ha nem tudják mi a különbség a slambuc és az öhön között, hogy a birkapörkölt, a házi kolbász és krumplilángos közül melyik elfogyasztásához kell hősi akarat, vagy éppenséggel mely sütemény való szerelmi bánat ellen, hát itt az ideje beleolvasni a gödöllői szerzők legújabb kötetébe. Az IRKA negyedik könyve ízletes irodalmi csemegéket kínál receptekkel, versekkel és limerickekkel tálalva. A fotókon szereplő ételek nagy részét a szadai A Szűcs fogadója készítette el számunkra. Jó szórakozást és jó étvágyat hozzá!

Darwin parázik (2016)

Van olyan okos az állat, mint az ember? Előfordulhat, hogy az ember a legnagyobb állat? Törődünk -e embertársainkkal is ugyanolyan szeretettel, mint ahogyan állatainkkal tesszük? Az embernek azonosak-e érzékei, megérzései, szenvedélyei, érzelmei és indulatai a magasabb rendű állatokkal, lehetnek-e az állatok féltékenyek, gyanakvóak, hálásak és nagylelkűek? Ezek a kérdések, gondolatok foglalkoztatták az IRKA ötödik könyvének szerzőit. Novelláikban, verseikben kendőzetlenül vallanak az állatokhoz fűződő viszonyaikról. A művekben a kutyák, macskák, madarak mellett papagáj, majom, gepárd, kenguru és kaméleon is főszerepet kapott. A könyvet Vörös Eszter Anna egyedi, misztikus, helyenként szürrealista rajzai illusztrálják tökéletes egységbe olvadva a novellák, versek hangulatával.

Mentsd meg a Macskát! – írókurzus diákoknak

Kreatív írókurzus indul diákoknak a Gödöllői Városi Könyvtárban 2018 októberében.

Ajánlott életkor: 15-20 év

Témakörök:
Írói bakik – ne légy közhelyes!
Az író szerszámosládája – a leírás eszközei.
A szatírszabály: mondjam vagy mutassam?- egy mű pillérei.
A jéghegy csúcsa – a jó párbeszéd titka.
Melyiket a sok közül? – nézőpontok piaca.
Mentsd meg a macskát! – a tökéletes karakter.
The pope in the pool – a jó információadagolás.
A kezdet és a vég – dramaturgiai gyorstalpaló.
Miből mennyit? – A hozzád illő műfaj.
És még nagyon sok minden…

Az órákon az elméleti oktatást kortárs szövegek olvasása és bőséges kreatív írásfeladat egészíti ki.

A kurzus vezetője:
Istók Anna író, a Könyvmolyképző Kiadó szerzője.

A kurzuson való részvétel ingyenes.
Feltétele: érvényes könyvtári olvasójegy.

Jelentkezési határidő:  2018. október 1.

Részletek és további információ: istoka@gvkik.hu

Ha szeretsz írni, ha szeretnéd megtudni, milyen az, amit írtál, akkor jelentkezz!

Ujj Béla: Fúzióvarázs

Zsidó Kulturális Fesztivál 2018: Budapest Klezmer Band & Barcelona Gipsy Balkan Orchestra koncertje
Zsidó Kulturális Fesztivál 2018: Budapest Klezmer Band & Barcelona Gipsy Balkan Orchestra koncertje

Fúzióvarázs

(mások zenéjétől elbűvölve)

Vasárnap (2018. 08. 26) este amikor a Budapest Klezmer Band & Barcelona Gipsy Balkan Orchestra (Sztárvendég: Palya Bea, közreműködik: Szokolay Dongó Balázs)[1] koncertjére igyekeztem lógott az eső lába. A helyszín, a Dohány utcai zsinagóga, gyönyörű. A koncert késéssel kezdődött, mert a hely jellegéből adódóan, a szükséges biztonsági beléptetés áteresztő képessége valószínűleg nem olyan teltházra lett kalkulálva, amilyen volt. A csillárokon azért nem lógtak, viszont a várakozó bámészkodásban a több ezer csillár izzóból egyet sem láttam kiégve. A késés jól is jött, mert a helyek számozási logikája, nyomtatott útmutató híján, többeknek időigényes volt. A program, elviselhető hosszú megnyitó beszéd után, a barcelonai zenekar fergeteges muzsikálásával kezdődött. A nemzetközi zenész társaságból a produkcióba mindenki a legjobbik énjét vitte. Aki dolgozott már csapatban, tudja, ez mekkora teljesítmény. A megszólaló “balkáni” zene nem tudományosan autentikus volt, hanem harmonikusan szintetizált, megragadó és megmozgató. A zenekar tagjainak különbözősége adta a teljesen egyedi közös megszólalást. A katalán énekesnő és az olasz zenekarvezető akcentusai egyáltalán nem zavarták a megszólaló zenei értelmezés érvényesülését. A barcelonaiak tapsának elülése után technikai szünet volt. A tömött nézőtér miatt pragmatikus rendezői döntés volt nem tartani igazi kivonulós szünetet, bár az előadás hossza elbírta volna. Ujj Béla: Fúzióvarázs bővebben…

Ujj Béla “kritikája” Odüsszeusz kapcsán

 

 

 

 

 

Sok sperma sem győz petesejtet (hát még kevés)

(Katona József Színház: ITHAKA) [1]

Délután ötkor, forró júniusi napon, hírtelen ötlettől vezérelve elhatároztam, hogy megnézem este a Katona József Színházban a Homérosz Odüsszeia című műve alapján Závada Péter és Szabó-Székely Ármin által átírt szöveggel játszott előadást, amit Székely Kriszta rendezett. Jegyem nem volt, de gondoltam, valahogy majd csak bejutok. Így lett, kocsiba ültem és elindultam színházba. Tíz perccel a kezdés előtt, parkolni szokás szerint nehéz volt, kaptam állójegyet, amivel végül is egy jó ülőhelyhez jutottam. Ujj Béla “kritikája” Odüsszeusz kapcsán bővebben…

Galló Kovács Zsuzsanna: Rezümé a bronzérem kapcsán

Ha valaki nekem 2012 őszén, amikor az Ottlik emlékév irodalmi díjátadó ünnepségén irigykedve néztem a díjazottakat, azt mondja, hogy az évek során én is megkapom ugyanennek a zsűrinek az elismerését, kétkedve hiszem el. 2012 októberében senkit nem ismerve ültem a könyvtár rendezvénytermében, senkivel nem beszélgettem, s még a zsűrihez sem mertem odamenni, hogy meghallgassam véleményüket a Maszk c. novellámról, amit édesapámról írtam direkt erre a pályázatra. Galló Kovács Zsuzsanna: Rezümé a bronzérem kapcsán bővebben…

Szolnoki Irma: Szerelemmagány kiállítás megnyitóról

 

Köszönöm ezt a csodálatos estét!

Nehezen szántam rá magam. Kati kiállítandó képei alá pár sor? A sok versíró mellett, én, egy novellás, hogyan írhatnék pár sorban valami értékelhetőt? Mégis nekifogtam egy kis gondolatot papírra vetni, de csak azért, mert nem szerettem volna kihúzni magam a közös munka alól egy ilyen mondvacsinált indokkal. És milyen jól tettem!

Öröm volt részese lenni ennek az egésznek. A kezdeti, lassan induló, sehogyan sem összeállni akaró, később egyre jobban kibontakozó valami, amiről még sejtésem sem volt, mi lesz majd belőle. Azután szépen rendeződni látszottak a dolgok, megszülettek a versek, Csiki Kriszti gyönyörű meghívót tervezett, Galló Kovács Zsuzsa és Istók Panni összefogta és egybefonta a sokszálas költőcsapatot. Az áprilisi IRKA lázas csapatmunkája, hogyan álljon össze a műsor, ki olvasson fel és mit, jó lesz-e így mindenkinek? Jó lesz, vágta rá mindenki a választ és vártuk a megnyitót. Szolnoki Irma: Szerelemmagány kiállítás megnyitóról bővebben…

Pályázati sikerek

illusztrációk: a kötet előlapja Nyul-Donka Judit – Krisztus, virágunk, szép termő águnk  www.irodalmiradio.hu

 

a kötet hátlapja: Nyul-Donka Judit – Nyitnikék

Örömmel értesítjük az irodalmat kedvelőket, hogy az Irka két szerzője sikeresen szerepelt az Irodalmi Rádió pályázatain.

Húsvét kategóriában Szolnoki Irma 3. helyezést ért. Novellája megjelent a Zsongó tündöklés antológiában.

Valahol Barabást kiáltottak

A hosszúra nyúlt szertartás kifárasztotta Jóságost. Nővére férjét temették, eljött az egész család. A család, melynek sohasem volt igazán a tagja. Két lánytestvérét önzetlenül szerette, de ők csak kihasználták a jóságát, bántották, és megalázták. Alig várták, hogy megnősüljön, elűzték a szülői házból, és kijelentették, hogy ott többé, semmi keresnivalója nincs. Férjhez mentek, gyermekeket szültek, akik ugyanolyan lelketlenek lettek, mint a szüleik. A sógorai sem voltak különbek a testvéreinél. Az egyiket magában csak Kapzsinak hívta, harácsoló, zsugori, természete miatt. Őt temették most. A másik, a húga férje, Dölyfös, így nevezte el a tanult, de öntelt és erőszakos alakot, aki makacs felsőbbrendűséggel uralkodott az egész család felett.

A halotti tort a szülői házban tartották. Nem akart odamenni, ahonnan elűzték, de győzött a kötelességtudata. Meg kellett adnia a végtisztességet az elhunytnak, a közös megemlékezésen. Viszolyogva lépte át a küszöböt. Veszélyt érzett az ismerős falak között. A szíve hevesen zakatolt: itthon van, újra itthon.

A szoba felől hangos, jókedvű zsivaj hallatszott. Bekopogott. A hirtelen támadt csendben az ajtó nyikorgása félelmetesen hatott. Belépett. A hatalmas asztal megterítve, rajta bőségesen étel és ital. Körötte ültek a testvérei, a sógora Dölyfös és az unokatestvérek. Hidegen fogadták. Nem néztek rá, kerülték a tekintetét, mindenki a tányérja fölé hajolt, csak a sógora méregette, dühösen:

– Mit akarsz itt? – kérdezte Dölyfös.

– Megemlékezni, ahogy illik, a szeretet törvénye szerint. – válaszolta halkan Jóságos.

– Nem igaz – kiáltotta Dölyfös. – Mit akarsz itt, ahol már nincs helyed?

– A szeretet vezérelt, szeretnék méltón megemlékezni az elhunytról – felelte ismét Jóságos.

Dölyfös egyre ingerültebben lett:

– Vissza akarsz költözni? – mondta ki véletlenül, a legbelsőbb félelmét.

– Nem. Engem a szeretet hozott ide – ismételte harmadszor is Jóságos.

Dölyföst bosszantotta Jóságos csendes szava, becsületes, ártatlan tekintete. Féltette a nehezen megszerzett egyeduralmát, sürgősen el akarta távolítani Jóságost, a család közeléből.

– Nem hiszek neked! Jobban tennéd, ha elmennél! – fenyegette Dölyfös.

Jóságos nem szólt, kérdően nézett az asztal körül ülőkre, marasztalja-e valaki?

A nővére megszeppenve bámult maga elé. Ő orozta el annak idején a szülői házat Jóságos elől. Titokban a saját nevére íratta, de a családnak azt hazudta, hogy Jóságos önként mondott le róla. Most félt, hogy a testvére számon kéri tőle tettét, de Jóságos hallgatott.

A húga sem merte felemelni a fejét, sápadtan matatott villájával a húsok között. Hosszú éveken át megcsalta Dölyföst és hazudott neki. Titkáról csak Jóságos tudott, aki előtt egyszer elszólta magát. Jóságos akkor sem árulta el a húgát, most is hallgatott.

Az unokatestvérek idegesen mocorogtak a székeken. Mennyi csínytevésüket vállalta magára Jóságos, és védte meg őket szüleik haragjától. Mi lesz, ha most beszélni kezd? De Jóságos szerette őket, és hallgatott.

Kínos lett a csend. Senki nem állt ki Jóságos mellett, a család némasága önmagáért beszélt. Dölyfös biztos volt a dolgában. Ismerte Jóságost, tudta, hogy sohasem árulná el a szeretteit. Elérkezettnek látta a pillanatot, most végleg megszabadulhat tőle.

– Miért hallgatsz? Nincs semmi mondanivalód? – dörgött Dölyfös hangja és diadalittasan fordult a családtagok felé. – Döntsetek ti! Menjen vagy maradjon?

Az eddig ijedten lapító családnak azonnal megeredt a nyelve. Megkönnyebbülten, egymás szavába vágva szidták Jóságost.

– Látni sem akarunk! Menj el! Tűnj a szemünk elöl! – záporoztak a kegyetlen szavak.

Jóságos némán megfordult és lassan az ajtóhoz lépett. Sejtette, amikor ide indult, hogy ez történik majd. Mégis eljött, mert szerette őket és lelkében még ott élt egy halvány remény. De hiába minden! A pénz, a hatalomféltés, a zsarnokság nagyúr, nem tűri meg az igazi szeretetet maga körül.

Nem nézett vissza. A szíve sajgott a fájdalomtól. Szédült, úgy érezte, ezer tüske szúrja a homlokát. Háta meggörnyedt, súlyos keresztként nyomta vállát a lelketlen család összes bűne, a sok titok, melyet mindvégig némán magában hordozott.

A felesége semmit sem kérdezett, amikor letörten, fáradtan hazaért. Jól ismerte már a család minden szennyesét. Sietve fürdővizet készített és megágyazott az urának, majd halk szavakkal nyugtatva, lágyan simogatta férje arcát, míg súlyos terhét feledve, Jóságos végre álomba szenderült.

Eljött a Húsvét ünnepe. Dölyfös és a képmutató család templomba készülődött. Nem hitték az Istent, de a jó erkölcsi megítéléshez, az előmenetelhez ez is hozzátartozott.

A tüneményes napsütésben langyos szél dúdolt kettőst a templomi orgona hívogató hangjával. Hirtelen a semmiből teremve, fergeteges zápor zúdult az istentiszteletre igyekvők nyakába. Dölyfös, magából kikelve, dühösen káromkodott:

– Mi ez? Felhő sincs az égen, mégis szakad az eső? Tönkremegy a drága ruhám, az istenit neki!

Egy pöttöm öregasszony lépdelt mögöttük, szívéhez szorítva védte zsoltáros könyvét az eső elöl. Mikor melléjük ért, végignézett rajtuk, majd csendben azt suttogta:

– Valahol Barabást kiáltottak, Jézus könnyezik.

 

A Tavaszi szél kategóriában Galló Kovács Zsuzsanna haikui megjelentek az Irodalmi Rádió Zsongó tündöklés kötetében.

Pályázati sikerek bővebben…

Kiállítás meghívó

A Gödöllői Városi Könyvtár és az Irka sok szeretettel vár minden érdeklődőt

2018. május 10-én, csütörtökön 18 órakor

Braun Katalin – Szerelemmagány c. kiállításának megnyitójára

A kiállítást megnyitja: Hibály Csilla festőművész.
Közreműködnek:
Dezső Piroska, hegedű, ének
Szabó Gergő, zongora és
az Irka tagjai

A kiállítást rendezte: Seres Imre

Braun Katalin – életvezetési tanácsadó, tréner. Gödöllőn él családjával, az Irka tagja. 2013-ban kezdett e rajzolni, központi témája: a nőiesség, anyaság, életerő. A képek üzenet az élet igenlése, önmagunk kiteljesítése.

A kiállításon a képekhez írt Irka tagok versei is megjelennek. A meghívón olvasható két vers a szerzők műveinek kifejezéseit, egy-egy sorát kiemelve született meg.

Galló Kovács Zsuzsanna: Szerelemmagány

a tél szorongat
már messze jársz
emléked feldereng
talán a fénycsíkban
a révületben mintha
egybeolvadva
maradnék nálad
csak mi ketten
minden mi volt
egy lélegzetvétel
nyakszirten pihék
öblöt elérve
ahogy a tenger
ha közelebb lennél
elillansz
még távoli az ébredés

Istók Anna: Szerelemmagány

olyan egyszerű ez
a nélküled múlt álom
felejtés ködéből
abból ragyog elő
a mindenségre hagyatkozva
csak mi ketten
úgy vagyok
nálad benned magamat
buja, bolyhos redők között
puha jajszó az élet
szirmok ha nyílnak
fodrai simulnak
bronzszínben ragyognak
homokká őrli őket
az emlékek szétporladnak

A kiállítás a könyvtár nyitvatartási ideje alatt május 19-ig tekinthető meg.

 

 

 

 

Maradj! Menekülj! – vendégünk volt Kun Árpád

2018. február 20-án a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ vendége Kun Árpád, József Attila-díjasmagyar író, költő, műfordító volt. Az estet a Magyar Széppróza Napja alkalmából szervezte a könyvtár, moderátor Istók Anna volt.

Maradj! Menekülj! – volt olvasható a plakáton a program címe, utalva egyrészt az író norvégiai lakhelyére, de mint kiderült – hiszen rögtön az est elején felolvasta maga a szerző a két verset – ez inkább a férfiak számára mutat útmutatást a nőkkel szembeni viselkedéshez. Kun Árpád ugyanis költőként kezdte irodalmi pályafutását, majd 2013-ban egyenesen berobbant a hazai kortárs próza élvonalába Boldog észak. Aimé Billion mesél című regényével, ami 2014-ben el is nyerte a rangos Aegon művészeti díjat.

A program első kérdése természetesen ehhez a könyvhöz kapcsolódott. A Boldog észak végén ugyanis egy epilógus olvasható, melyben megtudhatja a kedves olvasó, hogy a regény főszereplőjét a szerző egy barátjáról mintázta, akitől hosszas tanakodás után engedélyt kért az élettörténet magyarul való megjelentetésére. Kun Árpád még a levélváltást is hűen közli, sőt későbbi nyilatkozataiban maga számol be arról, hogy miként fogadta barátja a könyv hangos sikerét, és miként intézték el a norvég fordítást, hogy elolvashassák a saját élettörténetüket. A gödöllői esten végre megtudhatta a közönség, hogy Aimé Billion a valóságban nem létezett, mindez csak fikciós játék volt a szerző részéről.

Kun Árpád és a Megint hazavárunk

A fikció és valóság összekeverésében Kun Árpád odáig ment, hogy 2017-ben megírta a kitalált Kun Árpád életrajzi regényét Megint hazavárunk címmel. Az est során az író elárulta azt is, hogy Kun Árpád nem létezik, legalábbis az a Kun nem, akiről a regény szól.

A mintegy 40 fős közönség soraiban szép számmal ültek a könyvtár olvasókörének és írókörének tagjai, akik mindkét regényt, vagy a verseit olvasták, így sok kérdéssel elárasztották a szerzőt. Szóba került a testiség Kun Árpád-féle tabuk nélküli, természetes leírása, a norvégiai munkavállalók megbecsülése, maga a munka méltósága, de beszéltünk arról is, mennyire érzi magát idegennek Norvégiában vagy itthon.

Az est végén a szerző felolvasott egy részletet készülő új regényéből így a Kun Árpád rajongók megnyugodhatnak, mert lesz a két kötetnek folytatása, mely arról szól, miként boldogult a család Norvégiában.