Őszül a levél

fut a nyár elől

pazarló színek,

vörösre írnak.

Bágyad a zöld,

bársonyt ír a barna,

réznarancsot  vált

az okker aranya.

Momi legszívesebben letépte volna magárál a ruhát, amibe a két bennszülött lány félórával ezelőtt beletuszkolta. Nem elég, hogy a nagy melegben a bőre csúszós volt az izzadtságtól, a száraz fűből szőtt koktelruhától még viszketett is. Már öt perce tipródott a szafari bár ajtajában, hogy ne szaladjon-e vissza a kellemesen hűvös párducmintás selyemruhájáért. Biztos volt benne, hogy ebben a fűszőnyegben inkább fonnyadt szobanövenynek tűnik, mint csábító ragadozónak. Végül úgy döntött, mégsem öltözik át. A ruhát Madame Pampa küldte, és ő tudja, mire harapnak itt a halak. Utolsó találkozásukkor a Madame azt ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen Mominak becserkészni egy nagyvadat. Sütő Fanni: Vadász és préda bővebben… →

A Nobel-díj kapcsán beszélni az irodalomról olyan, mintha a  Michelin-csillag kapcsán beszélnénk az ételekről. Az étel az elkészített, evésre szánt készítmények halmaza, az irodalom megírt, közzétett, elolvasásra írt szövegek összessége. A jó étel enni való, ami élvezettel fogyasztható, de legalábbis úgy csillapítja az éhséget, hogy egészséges. A valódi irodalom szöveg, ami jobbá teszi az olvasót, vagy legalább élhetőbbé az életét. Szeretek főzni és írok is. El tudom képzelni, hogy szakács azért hajt, mert három Michelin-csillagot szeretne, de azt nem, hogy egy író azért ír, hogy Nobel-díjas legyen. Egy Michelin-csillagos étterembe nem vágyok, de az ismeretlen Nobel-díjasok szövegeit szívesen veszem kézbe. Eddig még nem csalódtam. Lehet, hogy nem a legjobb író kapja a díjat, de még olvashatatlanul rossz nem kapta. Tudom, hogy nem létezik olyan eljárás, amivel a legjobb író kiválasztható. De arról, hogy a rosszak kiszűrhetők, engem meggyőztek az irodalmi Nobel-díj osztók.

Álmában valami névsort olvasott fel. Nem volt különösen érdekes álom. És amikor a férfi felébredt, arra nem emlékezett, hol és mikor történt a dolog, és arra sem, mire szolgált a lista. De azt megnyugtatónak találta, hogy ő olvasta fel a neveket, mert a névsorolvasók soha nem szerepelnek az általuk felolvasott listán. A tapasztalata pedig azt mutatta, hogy listázva lenni nem jó, az meg pláne nem, ha a nevét nyilvánosan felolvassák. Miközben belefogott a szokásos reggeli rutinba, felöltözés, kávé, azon gondolkodott, vajon ö maga milyen listákon szerepel. Mivel dolgozó, választóképes, adófizető, társadalombiztosított, személyigazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal, lakóhellyel, ingatlannal, gépjárművel, telefonnal, internettel, áram, víz, gáz, csatorna, kábeltévé szolgáltatással, bankszámlával rendelkező személy volt, maga is meglepődött, hogy csak így hirtelen mennyi listát tudott felsorolni, amin ő maga rajta van. Kávéivás közben elhatározta, hogy elkészíti azon listák listáját, amin szerepel.

Június 27. hétfő

Egy hónapos vacillálás után ma reggel eldöntöttem. Lesz, ami lesz. Tök béna vagyok, de nem baj. Elvégre azért megyek, hogy tanuljak. Megírtam Panninak is e-mailben. Idén megyek IRKA táborba. Autóval. Még utasokat is vállalok fuvarozásra.

Június 28. kedd

Gyomorgörccsel ébredtem. Már bántam előző napi hirtelen döntésemet. A többi résztvevő vérprofi. Még irodalmi díjakat is nyertek. Mi keresnivalóm nekem közöttük? Le kellene mondanom az egészet.

Június 29. szerda

Reggel elolvastam az üzeneteimet. Béla és Ilona utasnak jelentkeztek. Délelőtt felhívtam a barátnőmet. Tíz perc alatt tömören vázoltam neki a patthelyzetet. Nem értette. Azt mondta, hogy dolgozik, beszéljük meg este. Este újra hívtam. Nem vette fel.

Június 30. csütörtök

Rosszul aludtam. Álmomban Panni verses feladatot talált ki. Kivert a veríték tőle. Felébredtem. Levegő után kapkodtam. Mellettem a férjem békésen szuszogott az ágyban. Egész nap használhatatlan voltam a munkahelyemen.

Július 6. szerda

Egy hete nem bírok aludni. Még altatóval sem. Visszatáncolni már késő. Nem tehetem meg a többiekkel. Szakembertől kell segítséget kérnem.

Július 12. kedd

Felhívtam három pszichológust. Egy nyaralni ment. A másik idegösszeomlással került kórházba. A harmadik szeptemberre tudna időpontot adni. Teljesen kétségbe estem.

Július 18. hétfő

Panni elküldte a tábor programját. Tele lesz verses gyakorlatokkal. Ez a vég. Elvesztem.

Július 25. hétfő

A kollégáim ma megkérdezték, rendben vagyok-e. Mert a kutatási jelentésben mindenütt jambust írtam bambusz helyett.

Augusztus 8. hétfő

Ma reggel hasmenésem volt. Még otthon. Nem értem el a WC-ig vele. Pénteken kezdődik a tábor.

Augusztus 10. szerda

Ilona lemondta az utazást. Édes kettesben megyünk Bélával. Szép időt mondanak hétvégére.

Augusztus 12. péntek

12.35-kor indultunk el Béla házától. Az M31-esen hívott Panni. Visszamentünk Gödöllőre Zsófiért. 14.45-kor érkeztünk a nyaralóhoz. Zsófi és Béla kiszálltak a ház előtt. Elkezdtem remegni. Megfordultam a kocsival, és elindultam hazafelé.

(A 3. nap feladata: naplóírás a tábor eseményeiről Bólya Péter: Az udvar közepe c. novellája szikár stílusában, a feszültség fokozására főleg tőmondatokkal.)

Úgy született, hogy az anyja titkolta,

Bűzös a város, amely felnevelte.

Csak neki nem volt saját illata, így

Átnéztek rajta a nők és az emberek.

Orra cimpája, mint reszkető dúvadé,

Legfinomabb illatokért remeg.

Gyenge leányok bőre a rút tét, mi

Szíve választottjához elvezet.

Szombaton érkeztem. Késve.

Egy napot és egy órát késtem.

Ez sok. Egy éve készültem erre a három napra.

Háromra, nem kettőre!

A három is kevés. Ennyi idő alatt fejlődni. Továbblépni.

Bár – ugrásszerűen is lehet fejlődni…

*

Figyelek. Befelé, magamra.

Nehogy ne vegyem észre azt az ugrást. Amikor már sokkal jobb leszek.

NAGYON jó!!!

Amilyen mindig is lenni akartam. Tavaly is, a tavalyi három nap előtt.

Bár – tavaly is, egy nappal korábban hazamentem…

*

Kevés a két nap.

Jövőre három napot maradok.

(A 3. nap feladata: naplóírás a tábor eseményeiről Bólya Péter: Az udvar közepe c. novellája szikár stílusában, a feszültség fokozására főleg tőmondatokkal.)

illusztráció: kabai lóránt

senki semmi

utaim kereszteződése
mikor hova merre
vezet mi a célom
eltérített-e démon

mit tudsz te erről
elmentem mindettől
megszállt a nyugalom
madár ül huzalon

lelkem rendben
nem idegesít engem
ha rám szólsz csaholva
mint felbőszült kutya

vállamon egyet rántok
hangom mint a bádog
nem érdekel a végén
látszik-e fémfény

nem vonz semmilyen állás
nem vagyok senkinek hálás
velem senki nem játszik
egyedül megyek a házig

(A feladat versírás volt a megadott rímek alapján: kereszteződése, merre, célom, démon, erről, mindettől, nyugalom, huzalon, rendben, engem, csaholva, kutya, rántok, bádog, végén, fémfény, állás, hálás, játszik, házig)

Arra vágyik, hogy megértsék. Azért kezdett el írni, hátha az segít. Nem a siker a fontos számára, hanem inkább a figyelem. Amikor megérkezik, páran már ott vannak. Néhányan még mára ígérkeztek, a többiek csak holnap reggelre várhatók. Örül, hogy ott van. Mindig nagyon szeretett volna megfelelni a felé irányuló várakozásnak. Nem igazán tudja miért nem sikerül ez mégsem neki, annyira, amennyire szeretné. Megissza az első pálinkát. Jó közösen írni. Most ezért van itt. Már éppen belefognának az írásba, mikor megjönnek a még vártak. Újabb koccintás. Majd elkezdik. „Klári azt veszi észre magán, hogy Juli barátnője kedvéért, inkább férfi szeretne lenni.” Töltenek, isznak. Vacsora. Újabb felesek, egészen hajnalig. Lefekvés előtt elhatározza, hogy holnap nem iszik annyit, csak ír. Enyhe fejfájással ébred. Kikászálódik az ágyból. Kávé, szendvics. Megérkeznek az aznapiak és poharat nyomnak a kezébe. Apósomféle, kutyaharapástszőrével, hallja. Nincs ereje ellenkezni. Lemegy az első feles. Együtt folytatják. „Klárit, kérésére, férfivé operálják. Már Karcsiként sokáig hiába keresi Julit.” Délre nála ürül ki a whiskys üveg. Ebéd után némi lézi aftenún. Majd ismét írás. „Mikor Karcsi végre megtalálja Julit, kiderül, azért tűnt el, mert közben, éppen őmiatta, a kórházban Józsivá lett.” Ekkor bontanak tequilát. Azt nagyon szereti. Elfogy az is, különböző sörökkel lekísérve. „A két új férfi sülve, főve együtt van, jól érzik magukat egymás társaságában.” Még mielőtt az esti tűz elhamvad, álomba ájul. Reggel az ágyban, ahová nem tudja hogyan került, földrengésre ébred. Félrefordított fej, lassú, óvatos mozdulatok, kávé, sok ásványvíz, néhány keksz. Ma vezetnie kell, nem lehet szó ráivásról. Nagy nehezen csatlakozik a többiekhez, akik már írnak. „Az újdonsült férfi barátok kéz a kézben tüntetnek az azonos neműek házasságáért.” Előkerül egy üveg különleges rum. Ásványvizet tölt magának. Egy darabig hallgatja koccintásokat és a gyakran röhögésbe oldódó fecsegést. Aztán odamegy absztinens ismerőséhez, akit idefelé ő hozott kocsival, és megkéri, hogy ő vezessen hazafelé. Mikor elvállalja, megkönnyebbülve csatlakozik a rumivókhoz. Közösen cifrázzák. „Józsi növekvő vonzódással bámulja Karcsit, magában elhatározza, hogy a kedvéért visszaoperáltatja magát nőnek. Karcsi fejében eközben az jár, hogy ő is.” A közös mű kész. A rumosüveg is kiürül. Vége a bulinak. Hazaindulnak. Jöhetnek a hétköznapok. Jövőre, együtt, ugyanitt. Arra gondol, ha meg nem is értették, együtt írni jó volt.

(A 3. nap feladata: naplóírás a tábor eseményeiről Bólya Péter: Az udvar közepe c. novellája szikár stílusában, a feszültség fokozására főleg tőmondatokkal.)