Ujj Béla: Együttírás

L1150726

Arra vágyik, hogy megértsék. Azért kezdett el írni, hátha az segít. Nem a siker a fontos számára, hanem inkább a figyelem. Amikor megérkezik, páran már ott vannak. Néhányan még mára ígérkeztek, a többiek csak holnap reggelre várhatók. Örül, hogy ott van. Mindig nagyon szeretett volna megfelelni a felé irányuló várakozásnak. Nem igazán tudja miért nem sikerül ez mégsem neki, annyira, amennyire szeretné. Megissza az első pálinkát. Jó közösen írni. Most ezért van itt. Már éppen belefognának az írásba, mikor megjönnek a még vártak. Újabb koccintás. Majd elkezdik. “Klári azt veszi észre magán, hogy Juli barátnője kedvéért, inkább férfi szeretne lenni.” Töltenek, isznak. Vacsora. Újabb felesek, egészen hajnalig. Lefekvés előtt elhatározza, hogy holnap nem iszik annyit, csak ír. Enyhe fejfájással ébred. Kikászálódik az ágyból. Kávé, szendvics. Megérkeznek az aznapiak és poharat nyomnak a kezébe. Apósomféle, kutyaharapástszőrével, hallja. Nincs ereje ellenkezni. Lemegy az első feles. Együtt folytatják. “Klárit, kérésére, férfivé operálják. Már Karcsiként sokáig hiába keresi Julit.” Délre nála ürül ki a whiskys üveg. Ebéd után némi lézi aftenún. Majd ismét írás. “Mikor Karcsi végre megtalálja Julit, kiderül, azért tűnt el, mert közben, éppen őmiatta, a kórházban Józsivá lett.” Ekkor bontanak tequilát. Azt nagyon szereti. Elfogy az is, különböző sörökkel lekísérve. “A két új férfi sülve, főve együtt van, jól érzik magukat egymás társaságában.” Még mielőtt az esti tűz elhamvad, álomba ájul. Reggel az ágyban, ahová nem tudja hogyan került, földrengésre ébred. Félrefordított fej, lassú, óvatos mozdulatok, kávé, sok ásványvíz, néhány keksz. Ma vezetnie kell, nem lehet szó ráivásról. Nagy nehezen csatlakozik a többiekhez, akik már írnak. “Az újdonsült férfi barátok kéz a kézben tüntetnek az azonos neműek házasságáért.” Előkerül egy üveg különleges rum. Ásványvizet tölt magának. Egy darabig hallgatja koccintásokat és a gyakran röhögésbe oldódó fecsegést. Aztán odamegy absztinens ismerőséhez, akit idefelé ő hozott kocsival, és megkéri, hogy ő vezessen hazafelé. Mikor elvállalja, megkönnyebbülve csatlakozik a rumivókhoz. Közösen cifrázzák. “Józsi növekvő vonzódással bámulja Karcsit, magában elhatározza, hogy a kedvéért visszaoperáltatja magát nőnek. Karcsi fejében eközben az jár, hogy ő is.” A közös mű kész. A rumosüveg is kiürül. Vége a bulinak. Hazaindulnak. Jöhetnek a hétköznapok. Jövőre, együtt, ugyanitt. Arra gondol, ha meg nem is értették, együtt írni jó volt.

(A 3. nap feladata: naplóírás a tábor eseményeiről Bólya Péter: Az udvar közepe c. novellája szikár stílusában, a feszültség fokozására főleg tőmondatokkal.)

 

Egy hozzászólás a(z) “Ujj Béla: Együttírás” bejegyzéshez

  1. Nagyon jó!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 🙂 Szellemes!!!!!!!!!!!!
    Csak egy betű véletlenül elíródott: “együtt írni jó volt”. Dehát, csoda?!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg a hiányzó számot *