kiemelt címkével jelölt bejegyzések

Galló Kovács Zsuzsanna: Széllel zengő

fagyott remények

Vörös Eszter Anna: Fagyott remények

Vörös Eszter Anna: Felhőtáncosok

Vörös Eszter Anna: Felhőtáncosok

Galló Kovács Zsuzsanna: Széllel zengő

lebegőgyökerű fák
tetején táncolunk
elhagyunk
zord szemű házakat
álomfelhőkön
vágyakat lépünk át
időtlenül

tárd ki házad ajtaját
melegedni jövünk
múltunkon áthajló
hídon át vezet hozzád
kezünkben
a széllel zengő
papírsárkány

(A vers mindkét képre íródott)

Mersdorf Ilona: Időtlenségbe hullva

kitartva

Vörös Eszter Anna: Kitartva

Mersdorf Ilona: Időtlenségbe hullva

Előbb a “muszáj” partja omlott le,
aztán a “kell” is utánadőlt.
A “lehet” peremébe is hiába kapaszkodtam,
szétporladt az ujjaim között.
Ott lebegtem a semmiben,
mint egy űrhajós,
akit a nemléttől egy vékony ruha választ csak el,
amit egy mozdulat levetni.
De a Föld, az élet, egyre szebbnek látszott,
ahogyan távolodtam tőle.
Kitárt karokkal repülni kezdtem
vonzás és taszítás,
lét és nemlét határán,
időtlenül.

Almási Lajos: Szabadulás

vándorlás

Vörös Eszter Anna: Vándorlás

 Almási Lajos: Szabadulás

Leránt a föld
érzed a sárbolygó porát
elgyengülve élsz
álmaidban repülsz
eléred a csillagokat
határtalan bolondság

ne mondj le
csak szabadulj meg
a vonzás hatásától
a létezés megszületik
gyötrődés a részed
ha elindulsz messzire
engedd meg magadnak.
mert a válaszok léteznek.

Mersdorf Ilona: Az ébredésről

Odaát

Vörös Eszter Anna: Odaát

Mersdorf Ilona: Az ébredésről

Az ébredés az ajtó, amin kilépsz az éjszakából. Elenged a sötétség, megint, megkönnyebbülés. De benned marad a nosztalgia, hogy elvesztettél valamit, ami csak te voltál. A világot, ami csak benned él, mint a múltad. Ahová átköltöztek azok, akiket szerettél, és azok, akiket eltemettél, vagy csak el szerettél volna felejteni. Ott élnek mind, halhatatlanul, az éjszaka végtelen barlangrendszerében, s ha arra tévedsz, véletlenül, nyugodt örömmel fogadnak, elmúlhatatlan szeretettel, és benned orgonál a boldogság vízizenéje. Ez az öröklét? Vagy csak egy múló pillanat? Mersdorf Ilona: Az ébredésről bővebben…

Galló Kovács Zsuzsanna: Vörös Eszter Anna Odaát kiállítás megnyitója

10634097_834700159972068_5213357214586755298_o

12473988_834699386638812_7315306834323519706_o

12507564_834700103305407_3946471117737981559_n

Fotók: facebook

Az IRKA nagy örömmel és lelkesedéssel készült Vörös Eszter Anna kiállításának megnyitójára, mely január 14-én Dr. Gémesi György polgármester köszöntőjével kezdődött. A Polgármester Úr
a művésznő személyében a szépség és tehetség ötvöződését emelte ki, s méltatta a megnyitó programjának kulturális értékét, a helyi társművészetek, a tánc és az irodalom jelenlétét.
A fiatal művésznő misztikus képeinek álomszerűségét, szürrealista hangulatát idézte fel a Gödöllői Táncszínház lendületes produkciója. A képek fantáziavilága, utazás, világűr, atomok tánca, bánat, magány, szeretet költői képei jelentek meg a felolvasott IRKA versekben. Jó ötlet, hogy a képek alatt a versek olvashatóak is, (kissé méltatlan, hogy a falfelület helyenként foszladozó.)
A Gödöllői Táncegyüttes asszony sorsokat mutatott be színvonalas előadásukban, majd Vörös Eszter Anna köszöntötte a résztvevőket. Megtudhattuk, hogy a kiállítás címe: „Odaát” egy mentális dimenziót, helyet jelent számára, ahova a közönséget magával viszi, de önmaga is ide menekülhet. Felelősség és kötelesség is egyben, hogy ez a hely merre található.
Az IRKA köszöni a kedves felkérést, és gratulál a kiállítás létrejöttéhez.
A versek képekkel együtt folyamatosan felkerülnek a Kávészünet rovatba. Jó szórakozást hozzá!

Bojár Cassino: A beismerés

Horáth Piroska_Titok
Horváth Piroska: Titok

– Kedves barátaim, így a nap és e földi lét vége felé, tartozom egy vallomással, ha megengeditek.

– Halljuk, halljuk, milyen volt a kicsike?

– Nem, most tényleg másról van szó. Be kell vallanom Nektek: én is voltam besúgó.

-Most csak hülyéskedsz, mi?

-Nem, szó sincs róla. Jól esik, hogy nem akarjátok elhinni, de ha egyszer igaz, ha megesett, nem akarom magammal vinni, valamikor már el kell mondanom.

-Jól van, akkor gyónjál, kíváncsian várjuk.

-Nos, mentségemre legyen, nem tegnap történt, még a Rákosi időkben esett meg, hogy egy kedves barátomat megfigyeltem és be is köptem. Sajnálom, most már nagyon sajnálom.

-Ki volt az? Ha belekezdtél, tessék világosan beszélni. Ismerjük?

-Nem, nem ismerhetitek. Ez még a nyóckerben, történt, a Csobánc utcai intézményben. Kovácsnak hívták, igen, Kovács Istvánnak. Nekem ugyan csak Pisti, mert amint mondtam, jó barátok voltunk.

-Tovább, tovább. A lényeget, ha kérhetnénk.

-Szóval az úgy volt, hogy tulajdonképpen egy lány miatt történt az egész. A Pisti pontosan tudta, hogy tetszik nekem a Horváth Kati, mégis folyton meghúzta a coffját. És akkor én beárultam az óvónéninek.

A szerkesztő utóirata:

Ez az írás az első darabja a “Szerelem-másként” sorozatnak. A sorozatban a következő írás Sütő Fanni: Posztapokaliptikus tangó című verse lesz, 2015. december 27-én fog megjelenni.