Tóth M. Erika: Lacuska

mákosguba

Édesmamának édes szaga van, biztosan azért hívjuk így. Almás pite illatú a ruhája, a köténye meg fahéjas szagú. Mondogatja is neki Édespapa, hogy „Édesilonkám, Édesilonkám, cukor falatom nekem” – és ilyenkor belecsíp Édesmama hátsójába. Mondjuk, ezt csak akkor csinálhatja Édespapa, ha Apám nem látja, mert Édespapa a fia előtt soha nem tenne ilyesmit.

Arra viszont még nem jöttem rá, hogy Édespapa mitől édes, mert neki sem a neve, sem a szaga nem indokolja az ilyen finom megnevezést. Őt még senki nem szólította Édesjóskának. Tóth M. Erika: Lacuska bővebben…

Istók Anna: A macskapálinka

bodzapálinka-1

Mielőtt belépett volna, felszívta az orrát, majd egy férfias herákolással kicsapta az aszfaltra a légutait zavaró, nikotinba kövesedett turhadarabkát. Józsi fél kézzel a Pub-lik ajtaját fogta, másik karját óvón egy befőttesüveg köré fonta.

Szevasztok! – rikkantotta.

Az ajtónyitástól meglebbent a sűrű füst, és láttatni engedte Egyfogú Ferit, amint éppen sört csapolt a pult mögött. A fojtó levegő fullasztó köhögésre ingerelte Józsit, aki végül egy bosszús basszaistennel bevágta az ajtót maga mögött, és megállt lihegve. Homlokán az erőlködéstől apró izzadságcseppek indultak meg borostás álla felé. Sanyikabagról a pultnál éppen remegő kézzel gyújtott egy talpas szofira, miközben kocsonyás tekintetét a belépőre emelte. Nem értette a hirtelen támadt zavar okát. Istók Anna: A macskapálinka bővebben…

Mersdorf Ilona: Az uzonkai csihány

puliszka

E meseszerű cím után akár úgy is kezdhetném, hogy hol volt, hol nem volt, szép Erdélyországban, a Morgó hegy oldalában, volt egyszer egy falu, úgy hívták, hogy Uzonkafürdő. De szerencsére Uzonka nem csak volt, hanem megvan most is, sőt, még szép magyar neve is felkerült a falu határát jelző táblára, ami bizony nagy előrelépés a régi időkhöz képest.

Bizonyára megvan még az az embernyi gerendákból ácsolt családi nyaraló is a patak fölötti marton, udvarában a tűzhellyel, ahol flekken sül a parázson, és jóféle szilvapálinka melegíti a flékenyezők nem tűz felé eső oldalát. Talán az a szokás is megvan még, hogy elalvás előtt a gyerekeknek mesét mondanak a Morgó vulkánról, ami így, öregen, már csak a borvizeket bugyborékoltatja a völgyben, de fiatalon szörnyű dolgokra volt képes. Mersdorf Ilona: Az uzonkai csihány bővebben…

Bojár Cassino: A legslamesebb irkás

13495399_1081701265209891_212600696453527580_o (2)

Előszó:

(bevezetés, amelyben a szerző sejtetni engedi a nyájas publikummal mindazt a gyönyört, amit reá fog zúdítani.

Talán ismerkedjünk is össze egy kicsinység, Bojár Cassino vagyok, én kezdek egy mondatot, lehet folytatni: Fabulon a bőre őre, (ne feküdjél öreg nőre).

Hallhattok majd rosszabbat is, divatosan modernet / ha csak ez kell, majd én nyomom, nem kell hozzá internet / fába szorult konok kis szú, hajtogatja egyre-másra / bolond lukbó, bolond szél fú, tele van már a gatyája / hülyeséget én is tudok, maratonit már nem futok / öregember nem vénember / csak megkopott a remember

Tárgyalás:

(Amelyben a szerző részletesen kifejti véleményét a kor divatos irodalmi irányzatairól, különös tekintettel egy bizonyos – de meg nem nevezett – kiadványról.)  Ime:

Műutam.

Epeédes mézkeserű / tölgyfahordó nagy fenekű, / menvejöttél vakkánéztél / megsiratva kiröhögtél / semmi ágán kis veréb / gittet rág a nagy Geréb / nem szabadna rímelnie / berohanva kimennie / ámde akkor mit sem ér / nincsen takony nincsen vér / ezt most szépen összerontom / káromkodva rontom-bontom / odanézz az égre le / hadd hulljon a férgese / barátom volt Frankenstein / ellenségnek több nem kell / inkább kell egy villamos / jó a kőrúti hatos / ha elvisz majd maradok / nagyokat káromkodok / elment ez a hajó is /

itt hagyott a faló is / mi a francot csináljak / suttogva hogy kiáltsak, / nem való ez már nekem / szórakoztok csak velem / a  fehér is fekete / pedig zöld volt a leve / sarokban egy nagykabát / nem ismeri ki magát / felnyűgözve lekacag / ez már szar nemcsak vacak, / itt az ott és ott az itt / a seggedre nagy pacsit, / elkezdem, hogy vége legyen / folyton-folyvást csak szart egyen, / ha anyád is megtagad / álmodban hányd el magad, / volt énnékem szeretőm / lett belőle temetőm / jókedvemet temette, / betevőmet megette, / mégis beléje tettem/ itt repked most felettem, / leesik a földre fel, / belerúgok mert nem kell, / nincsen ebben semmi rossz / én vagyok a főgonosz,/ elment eszem messzire, / egész Budakeszire, / ott vár engem jó barát, / megiszom majd a borát, / asszonyával cicázok, / kerítésre pisálok, / nincsen szabály csak a tézis, / ars longa vita brevis,/  jönnek még rám szebb napok / égi jutalmat kapok, / tündököl majd hírnevem, / fonnyadtan szép seggemen, / álatok majd felakad / szemetek is leesik, / sikeremnek titkos nyitját / reggel óta keresik / – de nem lelik, de nem lelik, / de nem lelik, de nem lelik./

Utószó:

Ha nem érted ne bánkódjál / de ha tetszett majd lájkoljál.

Elhangzott 2016.06.25-én a Slam poetry verseny és szabad mikrofon Gödöllőn rendezvényen a Múzeumok éjszakáján.

Ujj Béla: Társkereső

Fotó: Tomkó Ádám
Fotó: Tomkó Ádám

A király látta, hogy az emberek nem akarnak házasodni. Ismerkednek, együtt vannak, aztán külön mennek. Pedig aki házas és gyerekes, nem ugrál annyit. Úgy döntött, nem jó a kapcsolatok esetlegessége, hogy az emberek szabályozás nélkül találnak egymásra. Nyilvánvaló, hogy egy központi társkeresőre van szükség, ahol az ismerkedés rendezetten, és nem csak úgy, ingyen történhet. Kérdés volt, hogy kapcsolat értékét adóztassa, vagy közvetítési díjat vessen-e ki. Végül mindkettő mellett döntött. Sőt a szolgáltatás értékével arányos ÁFA alkalmazását is indokoltnak tartotta. Elégedettsége akkor lett teljes, mikor a kapcsolatok olykor elkerülhetetlen erkölcsileg káros volta miatt a szolgáltatás jövedéki adóval való megterhelését is elhatározta. Ez felvillanyozta, így törvény lett, hogy a bevétel felét a hűtlenség megelőzését szolgáló kampányra kell fordítani. Az ország a Nemzeti Társkereső Ügynökségtől (NTÜ) lett hangos. A közmédia, az emberek nevében, köszönetet mondott a királynak az újabb gondoskodásért.

Nyári írótábor

DSC_1087

Augusztus 12-14 között ismét megrendezzük az Irka nyári írótáborát Siófokon.

Témák:

Hogyan ne indítsunk történetet? – a narratív horog

Minden jó, ha a…. kezdet jó

Expozíció – infóadagolás – The Pope in the Pool

Dramaturgia – A támadásponttól a krízisig

Vers mindenkinek

Jelentkezés és részletes információ: istoka@gvkik.hu

Jager Luca: A lebegő fiú

Didier Martin – A lebegő fiú c. könyv ajánlója

Illusztráció: pixabay.com
Illusztráció: pixabay.com

Nem tudhatom, hogy az, aki könyvajánlómat az irka honlapján olvassa, szokott­e repülni.

Nem repülőgépen, netán helikopteren vagy léghajón, és még sorolhatnék néhány, az embert levegőbe emelő alkalmatosságot. Nem erre a fajta, mesterséges vagy másodlagos repülésnek nevezhető emelkedésre gondolok, hanem arra, amikor az ember úgy repül, hogy egyszerűen rátámaszkodik a levegőre és elengedi magát. És repül.

Nos, erről szól ez a könyv. Erről a kérdésről, és a repülő emberekről, azon belül is elsősorban egyetlen repülő emberről, Raphaelről.

Jager Luca: A lebegő fiú bővebben…

4 Dés est a könyvtárban

 

 

4Dés.jpgA könyv ünnepének alkalmából vendégül láttuk június 7-én a Könyvtárban Dés Mihály írót, Dés László zeneszerzőt és fiát, Dés Andrást, aki ütőhangszeres zenészként vált világszerte ismertté. A háttérben Dés Marcinak, Mihály képzőművész fiának képeit láthattuk a kivetítőn.

Dés Mihály első két könyvéből olvasott fel részleteket – bár sokkal találóbb volna azt mondani, hogy eljátszotta a szövegeket, hiszen azok előadásában valóságos színpadi jelenetekké nőtték ki magukat. 4 Dés est a könyvtárban bővebben…

Feketéné Bencsik Julianna: Ébred a város

Illusztráció: pixabay.com
Illusztráció: pixabay.com

Amikor az éji sötétséget és csendet lassan bekebelezi a fény, a pékségek friss kenyér illatú termékeit megostromozzák az emberek, akkor már felébredt a város. Ahogy a Nap egyre magasabbra kúszik az égen, Budapest forgataga kezd elviselhetetlen lenni. A zsúfolt vonatok, villamosok és autóbuszok a város gyomrába szállítják az emberek tömegét.

Az Örs vezér térre érkező Hévből, mint méhek a kaptárból úgy rajzanak ki az utasok, tömött sorokban megcélozva a Metróhoz vezető aluljárót. A tömeg beszippant, magával sodor, egyszerre kell lépned velük lefele a lépcsőn, mert ha eltéveszted a ritmust, elesel. Olyan az örvénylés, mint az áradó folyó, melyben te egy vízbe dobott fa vagy, melyet a sodrás irányít. Csak arra mehetsz, amerre a többiek is.

Feketéné Bencsik Julianna: Ébred a város bővebben…

Gödöllői Irodalmi Díj ötödször

Időkapszula – Gödöllői Irodalmi Díj 2016 címmel hirdetett pályázatot  Gödöllő Város Önkormányzata, a Gödöllői Városi Könyvtár Irodalmi KerekAsztala, az Irka és a Gödöllői Ottlik Kör a település és a gödöllői kistérség tehetséges, pályakezdő irodalmi alkotóinak felkutatására, támogatására, elindítására az írói pályán, s tevékenységük elismerésére.

A zsűri tagjai Czigány György József Attila-díjas költő, Galántai Zoltán író és Kemény István József Attila-díjas költő voltak.

A Gödöllői Irodalmi Díj pályázat eredménye:

Vers

1. hely: Galló Kovács Zsuzsanna: Engem innen

2. hely: Székely Péter: Időrokka

3. hely: Sütő Fanni: Robotrománc

Próza

Megosztott 1. hely: Mersdorf Ilona: Kincsesláda és Sütő Fanni: Családi Legendárium

3. hely: Székely Péter: Neszveda Vendéglője

Gödöllői Városi Könyvtár és Gödöllői Ottlik Kör különdíjban részesült: Pecznik Éva: Falaimban az áradó élet

A díjakat Fülöp Attiláné, a könyvtár igazgatója, Gémesi György és dr. Nánási Éva címzetes főjegyző adták át.

Gratulálunk minden résztvevőnek, és a nyerteseknek!

Az IRKA blogja. Gödöllő és irodalom.