Ruhatár kategória bejegyzései

Akaszd be kabátodat a ruhatárba és lapozz bele a programfüzetbe.

Ujj Béla: Rendezővel szexelni (élet)veszélyes

Illusztráció: jelenet a darabból

 

 

 

 

 

Rendezővel szexelni (élet)veszélyes

Ascher Tamás Háromszéken[1], Katona József Színház

Engem tulajdonképpen egyáltalán nem érdekel, ki ejtette teherbe a külhoni magyar színésznőt. Valódi kérdés az, szülessen-e meg a nem mindkét szülője által várt gyerek. Lényegi dilemma az is, hogyan kezelhető az elhagyottság. Az pedig már igazi dráma, hogyan jut el valaki az öngyilkosságig. Máté Gábornak és Ascher Tamásnak nem nemzőképessége izgat, hanem színpadi működésük. Szerencsére az utóbbi sok élménnyel gazdagított már. Pintér Béla munkái csak az utóbbi években kerültek a látókörömbe. Ez nem azért van, mert nem követem az alternatív színjátszást – már a múlt század nyolcvanas éveiben is nagy élvezettel vártam alternatív Godot-kra, különféle előadásokon –, hanem azért mert így alakult. Néhány hete, a Bajnok megtekintése után határoztam el, hogy megnézem az Ascher Tamás Háromszéken című előadást is. 2018. november 7-én, kimerítő és hosszú munkanap után, az Andrássy úton visszafordulva csíptem el egy parkolóhelyet, a kiskörúthoz közel. Éppen hétre, fáradtan estem be a színházba. Szokásom szerint, most sem volt jegyem. Állóhelyet azonnal kaptam. Dugig telt ház volt, így most tényleg végig álltam a kétórás darabot, amit – ellentétben a szórólapon jelzettekkel – egyfolytában játszottak. Ez a fizikai próbatétel érzékenyebbé tett a minőségre. A darab közben csak egyszer ültem le a lépcsőre, egy hosszabb dialógus idejére nélkülözve a teljes színpadi rátekintést. De a következő „néptánc betét”, amit a színészek nagy élvezettel adtak elő, felállított. A darab népiesch-ség paródiája építő jellegű. Nem lenéző, hanem helyrerakó.

Csehovtól – nehezen magyarázhatóan, de mégis nagyon is érthetően – nem tud szabadulni a teátrumi világ. Mindig műsoron van. Életemben, különböző nyelveken – oroszul több változatban is – tucatnyi Három nővér-t láttam. Mindenkinek, aki rendezőnek gondolja magát, van saját verziója. Ebben a darabban fél tucat rendező játszik különféle módon – mi más lehetne a „színház a színházban”, mint a Három nővér. Már csak azért is, mert azzal jól lehet rendező férfiként színésznőt fogni. A darab végén, a csak narratívan jelzett végkifejletben, a teherbe ejtett színésznő végez magával. Nézői belsőmből ösztönös neheztelés árad ezért Máté felé. Hiába a sok paródia, Pintérnél mindig könyörtelenül helyet követel magának a való élet.

Bezerédi Zoltán saját magát is a tőle megszokott hitelességgel és színvonalon hozza. Keresztes Tamás Ascher-figurája azt ábrázolja, amit én eddig gondoltam a rendezőről. (Többet vártam!?) Fekete Ernő Mátéja életszerű, egyaránt jól ragadja meg a köznapiságot és az emelkedettséget. Mikor először színre lépett, elborzadtam Jordán Adél erdélyi színésznő alakításának túlkarakterizáltságán. Be kell vallanom, hogy még a ripacs szó is agyamba villant. De ahogyan haladt előre az előadás, játéka valamilyen értelemben megragadta figyelmemet. Az önmagát zárójelbe helyező, de olykor mélyen autentikus nőciségével végül is döntően járult hozzá a darab rám gyakorolt hatásához. Van egy olyan érzésem, hogy a nő színészek valahogy jobban értik Pintér Bélát. Ez ebben az előadásban is így volt. Néhány férfi szereplő valahogy kiesett a megteremteni kívánt atmoszférából. (Miközben valószínűleg arra gondolt, hogy a szamovárt is zseniálisan el tudná játszani a Három nővérben). Pintér, mint színész is, csak férfi, ebből a szempontból. A két személlyel játszatott igazgató érdekes és talányos rendezői élmény (és vélemény?). A próza, zene, tánc a helyén van. Az élő zene élvezetes. Tapasztalatom: állva, rogyadozó térddel is, lehet élvezni a produkciót.

Ha nem sajogna a lábam, én is tapsolnék, de az ütemes és tartós tenyérzenét már az előcsarnok egyik kényelmes székében ülve hallgatom végig. A néptelen kávézóban az utcafronti ablak melletti asztalnál az igazi Máté Gábor beszélget átszellemülten egy érett, szépsége teljében lévő nővel. Mikor, rövid ücsörgést és friss ímél-nézést követően, már a tömeg kiáradása után elhagyom a helyszínt, az ablakon át még egyszer megnézem a beszélgetőket. Most bizony irigylem Mátét, aki mellesleg kortársam. Mire a kocsihoz érek, teljesítem az okostelefon egészségprogramja által mára ajánlott tízezer lépést. Jó nap volt.

[1] http://katonajozsefszinhaz.hu/eloadasok/bemutatok/42816-ascher-tamas-haromszeken

 

 

Víg Dóra: Fehér zene

Lőrincz Ferenc képei a Levendula galériában

 

 

 

 

Víg Dóra: Fehér zene

Lőrincz Ferenc festőművész kiállítása a Levendula Galériában

Végtelen hómezők. Tájak szürkében és fehérben. Az egyre laposabb napsugarak és a sík terep bezárta háromszögek változékonysága. Részvétlenül nyúló árnyékok. Szívszorítóan egyhangú, monoton homogén felületek. A horizonton azonban szemmel alig kivehető, távoli piros pont.  Van miért küzdeni, van mit elérni. Lőrincz Ferenc festőművész kiállítását mindenki magában nyithatta meg a világnak a „My heart’s in the highlands” meditatív orgonazenével kísért verssoraira. Telitalálat volt a tárlat szokatlan közkinccsé tétele. Ezek a képek szavak nélkül  beszélnek, dallam nélkül zenélnek. Miközben szemünk a havas göröngyöket pásztázta, lábunk képzeletben a jeges fehérséget taposta, a nyitott ajtón beszökött a februári váratlan tavasz. Egy gerle burukkolt biztatóan. Apró piros dallam a fehér zenében.

Ujj Béla: Egy hegedű meg egy zongora bőven elég a katarzishoz – Lajkó Félix és Balázs János koncertje

illusztráció: https://kiralyikastely.jegy.hu/program/evbucsuztato-koncert-lajko-felix-es-balazs-janos-97645#gallery

A 2018. december 29-én megtartott remek előadás ismét bizonyította, hogy egy kastély, mint élő kulturális intézmény, igazi fából vaskarika. A gödöllői kastély – Mária Terézia jogi gázszerelője hübriszének szüleménye –, teljesen alkalmatlan huszonegyedik századi kulturális tömegrendezvény céljára. Hogy mégis ezzel kísérleteznek a volt lovardában (sic!) a fenntartók, korunk árulkodó jellegzetessége. Szomorú tapasztalat, hogy a mindenkori „urak” szeretnek az általuk valakiknek vélt „történelmi” elődeik díszletei között pózolni. Egy feudális főúr szolgasereg által fenntartott, „fényűző” lakhelyét nem lehet észszerű költséggel, üzemeltethetően, mai közfunkcióra átalakítani. A józanabb „történelem-értelmezők” a múzeum intézményében vélik megtalálni a „várak” és „kastélyok” mai feladatát. Ez valamilyen mértékben elfogadható lehet. De érdemes meggondolni, nincs-e fontosabb bemutatni való jobbágyaik leszármazottainak, mint a mindenkori „főnemesek” életmintája,. Amit történelemnek neveznek, egyáltalán nem a mai élet tanítómestere. Ujj Béla: Egy hegedű meg egy zongora bőven elég a katarzishoz – Lajkó Félix és Balázs János koncertje bővebben…

Gyújts rá egy versre!

Neked mi jut eszedbe egy cigisdobozról?
Bartos Jankának a szavak, így fogta őket, papírba sodorta és most ezzel kínál meg Téged, hátha rászoksz a versekre.
Gyere el a kötetmagyarázóra, fogyassz legálisan Janka dobozából, és ismerkedj meg a gimnazista költő és az illusztrátor mellett a könyvtár diák írókörével is.

Ujj Béla: Mit takar a Köpeny? Katona József Színház: Bajnok

illusztráció:pixabay.com

2018. október 11-én délután hatkor, munkám végeztével, éppen Pesten voltam a belvárosban. Hirtelen igény támadt bennem arra, hogy színházba menjek. A Katona József Színházat választottam. A neten láttam, hogy a Bajnok megy a nagy színpadon. Pintér Béla rendezését, a Puccini ihlette darabot, már több mint két éve játsszák. Korábban is szerettem volna megnézni. Tíz perccel kezdés előtt érkezve, a pénztárban egyedüli vásárlóként, sor nélkül kaptam egy állójegyet. Miközben vártam a rendes jegyesek érkezése utáni bebocsátásra, jött egy fiatal társaság, akiknek nyolc jegyéből egy szabad volt. Mondtam a csoport jegyeit átadó harminc körüli srácnak, hogy azt szívesen elfogadom ingyen, mert állójegyem már van. Nem reagált, bement, majd kisvártatva visszajött, és szó nélkül kezembe nyomta a jegyet. Telt ház volt, de azért senki nem állt. Ujj Béla: Mit takar a Köpeny? Katona József Színház: Bajnok bővebben…

Ujj Béla: Ki a bolond? Száll a kakukk fészkére… Club Színház

illusztráció: muza.hu

2018. október 13-án este, egy jó délutáni úszás után, elmentem a gödöllői Művészetek Házába. Véletlenül láttam meg a MUZA programjában, hogy egy Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére művére épülő amatőr előadás lesz. Öt perccel a kezdés előtt alig találtam parkolót, de gondoltam, mégis megpróbálok bejutni. Hamar kiderült, hogy az érdeklődés a helyi Szimfonikus Zenekar Remekművek Gödöllőn bérlete aktuális programjának szól, így gond nélkül kaptam jegyet. Ujj Béla: Ki a bolond? Száll a kakukk fészkére… Club Színház bővebben…

Galló Kovács Zsuzsanna: IRKA 2008 – 2018

Irka 10 születésnapi buli

2018.10.09. 18 óra

Izgatottan, büszkén és meghatottan készültünk a 10 éves születésnapunk megünneplésére. Kriszti precízen, táblázatban követte a tervezett sós és édes harapnivalók arányának változását, s mindenről kétnaponta tájékoztatott minket. Mindenki beleadta szívét-lelkét a sütésbe-főzésbe, és amikor a várva várt napon, október 9-én délután a könyvtár kistárgyalójában megláttam a szendvicsektől, több kilónyi pogácsáktól és ínycsiklandozó süteményektől roskadozó asztalokat, a „Lakodalom van a mi utcánkban…” magyar nóta jutott eszembe, gyermekkorom falusi lakodalmaira emlékeztetve. Galló Kovács Zsuzsanna: IRKA 2008 – 2018 bővebben…

Irka 10 – jubileumi kiadás könyvbemutató

2018-ban az IRodalmi KerekAsztal (IRKA) tíz éves. A jubileumi kötetben 46 szerző alkotása szerepel. Az alapítók és az újonnan csatlakozók novellái és versei mellett két elhunyt társuk írásai is olvashatóak, valamint helyet kaptak a diák írókurzus bátor résztvevői is. Témáik szerteágazóak. Mesélnek szerelmi háromszögről, barátságról, csalódásról, bosszúra éhes feleségről, családon belüli erőszakról. Együtt ébrednek a várossal, naplókat lapozgatnak, felnyitnak kincsesládákat, találkoznak mitológiai alakokkal, beszélgetnek fényképről lelépett nagypapával, mesterséges intelligenciával, vagy szafarin vadásznak valamikor a jövő században. A próza témagazdagsága a lírában is folytatódik. Imára kulcsolt kézzel, kendőzetlen őszinteséggel vallanak kamaszmagányról, a szeretett társ elvesztéséről, a szülő-gyermek kapcsolatról, hol fájdalmasan, hol vágyakozva, hol egészen egyszerűen: hallani akarom, amikor megjössz. Az IRKA sokoldalúságát bizonyítják a versek illusztrációi. Almási Lajos, Braun Katalin, Rigó József, Ujj Béla és tiszteletbeli tagjuk, Horváth Piroska rajzai, festményei tökéletes társként segítik az olvasót a hangulat megragadásában. Az Irka 10 – jubileumi kiadás tíz év együtt alkotásának összegzéseként méltó követője az eddig megjelent köteteknek.

A parkon át (2011)

A gödöllői irodalmi műhely első antológiája. Sokféle írást gyűjtöttünk egybe: az abszurd novella és a modern mese mellett a lírai vers és a haiku éppúgy megtalálható, mint az önvallomás, a családtörténet, vagy a limerick. Egyetlen közös vonás fűzi össze az alkotásokat: mind köztünk élő emberek írták, s az olvasó számára sok helyen ismerőssé válhat egy-egy szereplő, egy utcarészlet, Gödöllő egy-egy vetülete. A kötettel az IRKA alapító tagjai lépnek a szélesebb nyilvánosság elé, és remélik, hogy a sort hamarosan folytathatják.

Karcvonások (2013)

A gödöllői IRodalmi KerekAsztal, az IRKA második antológiájának különlegességét a műfajok és témák gazdagsága, az írások változó – abszurd, elégikus, költői, pajzán, ironikus, megviselt, megszégyenített, vagy éppen megkönnyebbült – hangulata adja.
Mi foglalkoztatja az IRKA szerzőit? Minek örülnek, mit tartanak tanulságosnak, milyen családi történeteket őriz az emlékezetük? Min nevetnek, miből építkeznek, hogyan játszanak a szavakkal és milyen a személyes viszonyuk ahhoz a bizonyos Múzsához?  A huszonnégy szerzős kötetben mindenki megtalálhatja a kedvére való és hangulatához illő műfajt és írást. Az antológia első fejezetében ezen kívül helyet kaptak a 2012-ben hagyományteremtő céllal elindított Gödöllői Irodalmi Díj nyertes pályaművei is. Végezetül a könyv végén néhány fiatal képzőművész barátunk alkotása látható: Dian Bernadett, Fodor Katalin, Szathmáry Blanka, Tomkó Ádám, Wright Tímea és egy régi Irka tag, Ujj Béla grafikái, fotói, festményei mellett párhuzamosan olvashatók a hozzájuk írt versek.

Álmok hajótöröttje (2014)

2013 a Szecesszió Éve volt Gödöllőn. Az Irodalmi KerekAsztal tagjainak tollából (klaviatúrájából) ez alkalommal csupa olyan mű született, melyek hangulata, formája, vagy tartalma ezt a stílust idézi meg. Írásaikban a „kivonulás” egyet jelent a meneküléssel a realitás elől:a teljességet hazudó álomvilágba, az illúziók közé, a fantázia és az érzékek ezüstpalotájába, a sűrű illattól terhes természetbe.  Az Álmok hajótöröttjei utazásra hívják az olvasót egy mesés varázsbirodalomba. A kötetben helyet kaptak a 2013-as Gödöllői Irodalmi Díj nyertes pályaművei, valamint a Kabai Lóránt vezette verskurzus alkotásai is.

Fő az irodalom (2015)

Hallottak-e már az uzonkai csihányról, tudják-e milyen egy valenciai paella, eszik-e vagy isszák-e az espresso pastát, vagy hogy mi fán terem a canelé? És mit gondolnak, vajon Párizsban a kínai étel is franciás? A külhoni ízek mellett ajánlunk gödöllői Ujj-házi húslevest, ropogós csülköt horkolás ellen, túrós csuszát macskapálinkával, és eredeti boszorkányfőzetet az idegek megnyugtatására. És ha nem tudják mi a különbség a slambuc és az öhön között, hogy a birkapörkölt, a házi kolbász és krumplilángos közül melyik elfogyasztásához kell hősi akarat, vagy éppenséggel mely sütemény való szerelmi bánat ellen, hát itt az ideje beleolvasni a gödöllői szerzők legújabb kötetébe. Az IRKA negyedik könyve ízletes irodalmi csemegéket kínál receptekkel, versekkel és limerickekkel tálalva. A fotókon szereplő ételek nagy részét a szadai A Szűcs fogadója készítette el számunkra. Jó szórakozást és jó étvágyat hozzá!

Darwin parázik (2016)

Van olyan okos az állat, mint az ember? Előfordulhat, hogy az ember a legnagyobb állat? Törődünk -e embertársainkkal is ugyanolyan szeretettel, mint ahogyan állatainkkal tesszük? Az embernek azonosak-e érzékei, megérzései, szenvedélyei, érzelmei és indulatai a magasabb rendű állatokkal, lehetnek-e az állatok féltékenyek, gyanakvóak, hálásak és nagylelkűek? Ezek a kérdések, gondolatok foglalkoztatták az IRKA ötödik könyvének szerzőit. Novelláikban, verseikben kendőzetlenül vallanak az állatokhoz fűződő viszonyaikról. A művekben a kutyák, macskák, madarak mellett papagáj, majom, gepárd, kenguru és kaméleon is főszerepet kapott. A könyvet Vörös Eszter Anna egyedi, misztikus, helyenként szürrealista rajzai illusztrálják tökéletes egységbe olvadva a novellák, versek hangulatával.

Mentsd meg a Macskát! – írókurzus diákoknak

Kreatív írókurzus indul diákoknak a Gödöllői Városi Könyvtárban 2018 októberében.

Ajánlott életkor: 15-20 év

Témakörök:
Írói bakik – ne légy közhelyes!
Az író szerszámosládája – a leírás eszközei.
A szatírszabály: mondjam vagy mutassam?- egy mű pillérei.
A jéghegy csúcsa – a jó párbeszéd titka.
Melyiket a sok közül? – nézőpontok piaca.
Mentsd meg a macskát! – a tökéletes karakter.
The pope in the pool – a jó információadagolás.
A kezdet és a vég – dramaturgiai gyorstalpaló.
Miből mennyit? – A hozzád illő műfaj.
És még nagyon sok minden…

Az órákon az elméleti oktatást kortárs szövegek olvasása és bőséges kreatív írásfeladat egészíti ki.

A kurzus vezetője:
Istók Anna író, a Könyvmolyképző Kiadó szerzője.

A kurzuson való részvétel ingyenes.
Feltétele: érvényes könyvtári olvasójegy.

Jelentkezési határidő:  2018. október 1.

Részletek és további információ: istoka@gvkik.hu

Ha szeretsz írni, ha szeretnéd megtudni, milyen az, amit írtál, akkor jelentkezz!