Úton önmagadhoz – kamasztábor kreatívan

Kreatív kamasztábort szerveztünk fiataljainknak június 23-25 között. A tábor során előkerültek a könyvek, a rendhagyó irodalmi szerelmek, számos kreatív írásgyakorlat és vendég is várta a diákíró és olvasókörös fiataljainkat, akikhez néhány új tag is csatlakozott. A tábor kreatív része kiegészült egy kis környezetvédelmi programmal is.

A kreatív írást elsősorban a tudatfolyam technika megismertetésére alapoztam, mivel egész tanévben a prózaírás szabályait nyűttük a táborozók egy részével, úgy gondoltam, itt az ideje egy kis szárnyalásnak. Először irányítottan dolgoztak, mindenkinek hoznia kellett egy személyes tárgyat, és a feladat a tárgy leírásával indult. Majd 5 percenként szóltam, és kértem, mi jusson eszükbe írás közben a tárgyról, így jutottunk el egy emberhez, egy emlékhez, egy helyhez, majd egy újabb tárgyhoz. Bensőséges alkotások születtek, volt, aki egészen mélyre ásott önmagában, volt aki humorral oldotta meg, csak ámultunk a sok jó szövegen.

Második nap Totth Benedek, a Holtverseny szerzője volt a vendégünk, akinek egy nehéz feladattal készültünk, a diákok egy mai szlengkvízt készítettek neki, amit elismerésre méltón oldott meg, nem jelentett gondot neki sem a crush, sem a flex, sem a laterális, talán a shippelés okozott némi fejtörést. Utána egy jót beszélgettünk a regényéről és a regényírás titkairól is, megtudtuk, hogy a szabályok csak gúzsba kötik az embert, és ő például a kreatív regényírásban hisz, nem tervez meg előre semmit. (Még jó, hogy a tudatfolyam technikát választottam a diákoknak a táborra.) A végén ünnepélyesen olvasónkká avattuk Benedeket, és még egy kreatív feladattal is ellátta a csapatot: írj egy rövid szöveget, aminek az a vége, hogy “A kulcsot pedig a folyóba dobta.”

Fischer Panni már át is küldte az ő megoldását, szeretettel küldjük Benedeknek:

A lányt érdekelte, a fiút nem. A lány szerelmes volt, a fiú nem. A fiú él még, a lány… Mikor a lány lenézett, végiggondolta, mit veszített. Őt. Mindent. Nem volt semmije, miért akart volna maradni? A titkait, bánatát egy ládába sűrítette, a ládát pedig életével zárta le. Milyen egyszerű volt így. Csak egy mozdulat, és nem kell többé őriznie a ládát. Csak egy apró mozdulat és a láda örökké zárva marad. Elhatározta magát, nem akart tovább várni. A kulcsot pedig a folyóba dobta. (Fischer Panni)

Az est folyamán még számos program várta a kamaszainkat, még egy beszélgetés egy fiatal íróval, (Könyves Karolina), majd gyilkosoztunk, társasoztunk, volt gótikus kvíz fantasztikus nyereményekkel, végül mozizás. Nagyjából hajnal háromig bírták energiával, majd aludni tértek a könyvtárnyi könyv között, hogy másnap délután, a Múzeumok éjszakáján folytassák a tábort.

Az utolsó nap a Vászonzsákoslánnyal indult, majd jött a könyvtári szabadulószoba és végül a kreatív írás. Mivel Totth Benedek regénye kapcsán előkerült a bántalmazás, mint fontos regénytéma, ezért szerettem volna, ha egy kicsit foglalkozunk az írásgyakorlatokban is ezzel. A komoly témát humorral oldottam fel, rengeteget nevettünk, és ez volt az a pont, amikor a polgármesteri különítmény is ránk talált 🙂

Az utolsó kreatív feladat Marcel Proust és madeleine süteményének ismertetésével indult. Minden fiatal feltankolt a büfében, és beleszagolt az előtte heverő limonádéba, kávéba, muffinba, és gondolkodás nélkül írta, ami az eszébe jutott, és ahogy azt az igazi tudatfolyam-technika megköveteli. Hogy mennyire tetszett ez a gyerekeknek? Kivétel nélkül mindenki remekművet alkotott, nagyon büszke vagyok rájuk. Sajnos eddig csak Király Dorottya küldte el a szövegét, de ígérem, amint megkapom a többit, máris töltöm fel a blogba.

Király Dorottya szövege

A végén egy kis társasozással zártuk a vidám 3 napot. Jövőre ismét kamasztábor, de addig is szeptembertől folytatjuk a kreatív írást!

 

Egy hozzászólás a(z) “Úton önmagadhoz – kamasztábor kreatívan” bejegyzéshez

  1. Jó lehetett a tábor, ha ilyen különlegesen jó alkotások születtek, mint Király Dorottyáé.
    “Nem bírom abbahagyni az ismerésedet”
    “A fa eltakart, most pedig minden eltakart. ”
    Nagy öröm a fiataloktól tanulni, az pedig, hogy Pannitól tanulhattak nekik lehetett öröm.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérjük adja meg a hiányzó számot *