Galló Kovács Zsuzsanna bejegyzései

Kedélyem és szemüvegem töretlen. Családi indíttatásból fran​cia rajongó, az utóbbi években trópusokra utazó lettem. Minden, amit Réunion szigetről tudni érdemes - írásaim a Bienvenue! rovatban olvashatóak. Az élet tartogatott számomra valamit, ami egyszerre mámor és borzongás, gyógyír és áldás, ez az írás. Negyven év várakozás után most boldogan lubickolok benne.

Galló Kovács Zsuzsanna: Szerelemmagány

Illusztráció: Horváth Piroska miniatűrje

Szerelemmagány

a szép a jó a hű

vonz éltet s reméltet

a napok átszöktek már életeken

a Mindenség mellém bújik az ágyba

Testemen végig lezúdul

jöhettél volna hamarabb

Holnap már messze jársz, távol

Leplét magára öltve suhan az éj

siettetném a napot

Te varázsolsz belém bűntudatot

Tudom mekkorát hazudik a tükörkép

elromlott összetört hiába minden rendezőelv

Nincs elég könnyem, hogy elsirassam

átfestem magamon emlékedet

(A vers az IRKA 10 – Jubileumi kötet verseiből szerkesztődött)

 

Galló Kovács Zsuzsanna: IRKA 2008 – 2018

Irka 10 születésnapi buli

2018.10.09. 18 óra

Izgatottan, büszkén és meghatottan készültünk a 10 éves születésnapunk megünneplésére. Kriszti precízen, táblázatban követte a tervezett sós és édes harapnivalók arányának változását, s mindenről kétnaponta tájékoztatott minket. Mindenki beleadta szívét-lelkét a sütésbe-főzésbe, és amikor a várva várt napon, október 9-én délután a könyvtár kistárgyalójában megláttam a szendvicsektől, több kilónyi pogácsáktól és ínycsiklandozó süteményektől roskadozó asztalokat, a „Lakodalom van a mi utcánkban…” magyar nóta jutott eszembe, gyermekkorom falusi lakodalmaira emlékeztetve. Galló Kovács Zsuzsanna: IRKA 2008 – 2018 bővebben…

Irka 10 – jubileumi kiadás könyvbemutató

2018-ban az IRodalmi KerekAsztal (IRKA) tíz éves. A jubileumi kötetben 46 szerző alkotása szerepel. Az alapítók és az újonnan csatlakozók novellái és versei mellett két elhunyt társuk írásai is olvashatóak, valamint helyet kaptak a diák írókurzus bátor résztvevői is. Témáik szerteágazóak. Mesélnek szerelmi háromszögről, barátságról, csalódásról, bosszúra éhes feleségről, családon belüli erőszakról. Együtt ébrednek a várossal, naplókat lapozgatnak, felnyitnak kincsesládákat, találkoznak mitológiai alakokkal, beszélgetnek fényképről lelépett nagypapával, mesterséges intelligenciával, vagy szafarin vadásznak valamikor a jövő században. A próza témagazdagsága a lírában is folytatódik. Imára kulcsolt kézzel, kendőzetlen őszinteséggel vallanak kamaszmagányról, a szeretett társ elvesztéséről, a szülő-gyermek kapcsolatról, hol fájdalmasan, hol vágyakozva, hol egészen egyszerűen: hallani akarom, amikor megjössz. Az IRKA sokoldalúságát bizonyítják a versek illusztrációi. Almási Lajos, Braun Katalin, Rigó József, Ujj Béla és tiszteletbeli tagjuk, Horváth Piroska rajzai, festményei tökéletes társként segítik az olvasót a hangulat megragadásában. Az Irka 10 – jubileumi kiadás tíz év együtt alkotásának összegzéseként méltó követője az eddig megjelent köteteknek.

A parkon át (2011)

A gödöllői irodalmi műhely első antológiája. Sokféle írást gyűjtöttünk egybe: az abszurd novella és a modern mese mellett a lírai vers és a haiku éppúgy megtalálható, mint az önvallomás, a családtörténet, vagy a limerick. Egyetlen közös vonás fűzi össze az alkotásokat: mind köztünk élő emberek írták, s az olvasó számára sok helyen ismerőssé válhat egy-egy szereplő, egy utcarészlet, Gödöllő egy-egy vetülete. A kötettel az IRKA alapító tagjai lépnek a szélesebb nyilvánosság elé, és remélik, hogy a sort hamarosan folytathatják.

Karcvonások (2013)

A gödöllői IRodalmi KerekAsztal, az IRKA második antológiájának különlegességét a műfajok és témák gazdagsága, az írások változó – abszurd, elégikus, költői, pajzán, ironikus, megviselt, megszégyenített, vagy éppen megkönnyebbült – hangulata adja.
Mi foglalkoztatja az IRKA szerzőit? Minek örülnek, mit tartanak tanulságosnak, milyen családi történeteket őriz az emlékezetük? Min nevetnek, miből építkeznek, hogyan játszanak a szavakkal és milyen a személyes viszonyuk ahhoz a bizonyos Múzsához?  A huszonnégy szerzős kötetben mindenki megtalálhatja a kedvére való és hangulatához illő műfajt és írást. Az antológia első fejezetében ezen kívül helyet kaptak a 2012-ben hagyományteremtő céllal elindított Gödöllői Irodalmi Díj nyertes pályaművei is. Végezetül a könyv végén néhány fiatal képzőművész barátunk alkotása látható: Dian Bernadett, Fodor Katalin, Szathmáry Blanka, Tomkó Ádám, Wright Tímea és egy régi Irka tag, Ujj Béla grafikái, fotói, festményei mellett párhuzamosan olvashatók a hozzájuk írt versek.

Álmok hajótöröttje (2014)

2013 a Szecesszió Éve volt Gödöllőn. Az Irodalmi KerekAsztal tagjainak tollából (klaviatúrájából) ez alkalommal csupa olyan mű született, melyek hangulata, formája, vagy tartalma ezt a stílust idézi meg. Írásaikban a „kivonulás” egyet jelent a meneküléssel a realitás elől:a teljességet hazudó álomvilágba, az illúziók közé, a fantázia és az érzékek ezüstpalotájába, a sűrű illattól terhes természetbe.  Az Álmok hajótöröttjei utazásra hívják az olvasót egy mesés varázsbirodalomba. A kötetben helyet kaptak a 2013-as Gödöllői Irodalmi Díj nyertes pályaművei, valamint a Kabai Lóránt vezette verskurzus alkotásai is.

Fő az irodalom (2015)

Hallottak-e már az uzonkai csihányról, tudják-e milyen egy valenciai paella, eszik-e vagy isszák-e az espresso pastát, vagy hogy mi fán terem a canelé? És mit gondolnak, vajon Párizsban a kínai étel is franciás? A külhoni ízek mellett ajánlunk gödöllői Ujj-házi húslevest, ropogós csülköt horkolás ellen, túrós csuszát macskapálinkával, és eredeti boszorkányfőzetet az idegek megnyugtatására. És ha nem tudják mi a különbség a slambuc és az öhön között, hogy a birkapörkölt, a házi kolbász és krumplilángos közül melyik elfogyasztásához kell hősi akarat, vagy éppenséggel mely sütemény való szerelmi bánat ellen, hát itt az ideje beleolvasni a gödöllői szerzők legújabb kötetébe. Az IRKA negyedik könyve ízletes irodalmi csemegéket kínál receptekkel, versekkel és limerickekkel tálalva. A fotókon szereplő ételek nagy részét a szadai A Szűcs fogadója készítette el számunkra. Jó szórakozást és jó étvágyat hozzá!

Darwin parázik (2016)

Van olyan okos az állat, mint az ember? Előfordulhat, hogy az ember a legnagyobb állat? Törődünk -e embertársainkkal is ugyanolyan szeretettel, mint ahogyan állatainkkal tesszük? Az embernek azonosak-e érzékei, megérzései, szenvedélyei, érzelmei és indulatai a magasabb rendű állatokkal, lehetnek-e az állatok féltékenyek, gyanakvóak, hálásak és nagylelkűek? Ezek a kérdések, gondolatok foglalkoztatták az IRKA ötödik könyvének szerzőit. Novelláikban, verseikben kendőzetlenül vallanak az állatokhoz fűződő viszonyaikról. A művekben a kutyák, macskák, madarak mellett papagáj, majom, gepárd, kenguru és kaméleon is főszerepet kapott. A könyvet Vörös Eszter Anna egyedi, misztikus, helyenként szürrealista rajzai illusztrálják tökéletes egységbe olvadva a novellák, versek hangulatával.

Jager Luca: Modern macskák

illusztráció: modernfarmer.com

Víg Dóra egyéni hangú és odafigyelő áttekintést ad a 2017 decemberében feltűnt írónő, Kristen Roupenian művéről. A novella február hetedikén még nem rendelkezett hivatalos magyar fordítással, de angolul bárki számára elérhető, nyelvileg pedig nem feltétlenül jelent problémát a középfokú felé legalább közelítő angol nyelvhasználó számára, vagyis a célközönség zöme valószínűleg Magyarországon is egészen jól megérti.

Az eredetiben „Cat Person” címet a magyar nyelvű lapok általában a „macskás férfi” néven emlegetik, nyilván azért, mert a férfi főszereplő, Robert két macskával él együtt, bár az állatok a történetben ténylegesen nem jelennek meg. Egyes vélemények szerint maga Robert a „macska”, aki csak játszik Margot~val. Ezen vélemények osztói számára javaslom a novella figyelmesebb elolvasását: a történetben minden döntést a nő, illetve a nőhöz tartozó baráti társaság hoz meg. Margotnak ezer lehetősége adódik mind a teljes kapcsolat, mind az éppen folyó események megszakítására, de ő nem él ezekkel a pillanatokkal, és azok elúsznak mellette, Margot pedig sodródik, és feltételezhetően saját tartás, szilárd értékrendszer híján valamilyen megfelelési kényszerből alkalmazkodik a már kialakult helyzethez. Nem reménytelen eset, mert mégiscsak vannak barátai, és a jobbik énje is befigyel egy cinikusan viccelődő, képzeletbeli fiatalember személyében. Csakhogy személyiségének ez a része még nincs készen arra, hogy előbújjék. Így marad a „mit gondolnak rólam” aggodalma, és az ebből következő kényszerhelyzetek. Jager Luca: Modern macskák bővebben…

Versek ollóval borítékból á la Irka

illusztráció: pixabay.com

Tristan Tzara, a dadaizmus alapítója tanácsait követtük a legutóbbi Irka találkozón:

„Vegyetek újságot. Vegyetek ollót. Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszúnak a költeményt szánjátok. Vágjátok ki a cikket. Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összest tegyétek bele egy zacskóba. Gyengéden rázzátok össze. Egymás után húzzátok ki a szavakat és olyan sorrendbe rakjátok le, amilyenben előjöttek. Lelkiismeretesen másoljátok le őket. A költemény rátok fog hasonlítani. Íme végletesen eredeti és elbűvölő érzékenységű íróvá váltok…” Versek ollóval borítékból á la Irka bővebben…

Galló Kovács Zsuzsanna: Guantanaméra

akkoriban
szép akartam lenni
nem az a vézna szemüveges
amilyen voltam
aki a Janusz latin óráira
éjszakákat tanultam
vártam értem jön és
csókjával ébreszt
engem a csúnya szemüvegest
aki a nagyszünetben
Portit szívtam
hogy észrevegyenek

tizenhatéves vággyal
sóvárogtam a bolgár
augusztusi nyárban
Guantanaméra
szólt a bárban
kárminvörös szoknyám
hímzett virágai
félénken izzottak
a félhomályban

jöhettél volna hamarabb
ha évekkel korábban
mondod szép vagyok
nem dobom ki
kárminvörös szoknyám
és nem halkítom le a rádiót
ha szól a Guantanaméra

A Gödöllői Irodalmi Díj 2018. 3. helyezett verse

illusztráció: pixabay.com

Galló Kovács Zsuzsanna: Rezümé a bronzérem kapcsán

Ha valaki nekem 2012 őszén, amikor az Ottlik emlékév irodalmi díjátadó ünnepségén irigykedve néztem a díjazottakat, azt mondja, hogy az évek során én is megkapom ugyanennek a zsűrinek az elismerését, kétkedve hiszem el. 2012 októberében senkit nem ismerve ültem a könyvtár rendezvénytermében, senkivel nem beszélgettem, s még a zsűrihez sem mertem odamenni, hogy meghallgassam véleményüket a Maszk c. novellámról, amit édesapámról írtam direkt erre a pályázatra. Galló Kovács Zsuzsanna: Rezümé a bronzérem kapcsán bővebben…

Pályázati sikerek

illusztrációk: a kötet előlapja Nyul-Donka Judit – Krisztus, virágunk, szép termő águnk  www.irodalmiradio.hu

 

a kötet hátlapja: Nyul-Donka Judit – Nyitnikék

Örömmel értesítjük az irodalmat kedvelőket, hogy az Irka két szerzője sikeresen szerepelt az Irodalmi Rádió pályázatain.

Húsvét kategóriában Szolnoki Irma 3. helyezést ért. Novellája megjelent a Zsongó tündöklés antológiában.

Valahol Barabást kiáltottak

A hosszúra nyúlt szertartás kifárasztotta Jóságost. Nővére férjét temették, eljött az egész család. A család, melynek sohasem volt igazán a tagja. Két lánytestvérét önzetlenül szerette, de ők csak kihasználták a jóságát, bántották, és megalázták. Alig várták, hogy megnősüljön, elűzték a szülői házból, és kijelentették, hogy ott többé, semmi keresnivalója nincs. Férjhez mentek, gyermekeket szültek, akik ugyanolyan lelketlenek lettek, mint a szüleik. A sógorai sem voltak különbek a testvéreinél. Az egyiket magában csak Kapzsinak hívta, harácsoló, zsugori, természete miatt. Őt temették most. A másik, a húga férje, Dölyfös, így nevezte el a tanult, de öntelt és erőszakos alakot, aki makacs felsőbbrendűséggel uralkodott az egész család felett.

A halotti tort a szülői házban tartották. Nem akart odamenni, ahonnan elűzték, de győzött a kötelességtudata. Meg kellett adnia a végtisztességet az elhunytnak, a közös megemlékezésen. Viszolyogva lépte át a küszöböt. Veszélyt érzett az ismerős falak között. A szíve hevesen zakatolt: itthon van, újra itthon.

A szoba felől hangos, jókedvű zsivaj hallatszott. Bekopogott. A hirtelen támadt csendben az ajtó nyikorgása félelmetesen hatott. Belépett. A hatalmas asztal megterítve, rajta bőségesen étel és ital. Körötte ültek a testvérei, a sógora Dölyfös és az unokatestvérek. Hidegen fogadták. Nem néztek rá, kerülték a tekintetét, mindenki a tányérja fölé hajolt, csak a sógora méregette, dühösen:

– Mit akarsz itt? – kérdezte Dölyfös.

– Megemlékezni, ahogy illik, a szeretet törvénye szerint. – válaszolta halkan Jóságos.

– Nem igaz – kiáltotta Dölyfös. – Mit akarsz itt, ahol már nincs helyed?

– A szeretet vezérelt, szeretnék méltón megemlékezni az elhunytról – felelte ismét Jóságos.

Dölyfös egyre ingerültebben lett:

– Vissza akarsz költözni? – mondta ki véletlenül, a legbelsőbb félelmét.

– Nem. Engem a szeretet hozott ide – ismételte harmadszor is Jóságos.

Dölyföst bosszantotta Jóságos csendes szava, becsületes, ártatlan tekintete. Féltette a nehezen megszerzett egyeduralmát, sürgősen el akarta távolítani Jóságost, a család közeléből.

– Nem hiszek neked! Jobban tennéd, ha elmennél! – fenyegette Dölyfös.

Jóságos nem szólt, kérdően nézett az asztal körül ülőkre, marasztalja-e valaki?

A nővére megszeppenve bámult maga elé. Ő orozta el annak idején a szülői házat Jóságos elől. Titokban a saját nevére íratta, de a családnak azt hazudta, hogy Jóságos önként mondott le róla. Most félt, hogy a testvére számon kéri tőle tettét, de Jóságos hallgatott.

A húga sem merte felemelni a fejét, sápadtan matatott villájával a húsok között. Hosszú éveken át megcsalta Dölyföst és hazudott neki. Titkáról csak Jóságos tudott, aki előtt egyszer elszólta magát. Jóságos akkor sem árulta el a húgát, most is hallgatott.

Az unokatestvérek idegesen mocorogtak a székeken. Mennyi csínytevésüket vállalta magára Jóságos, és védte meg őket szüleik haragjától. Mi lesz, ha most beszélni kezd? De Jóságos szerette őket, és hallgatott.

Kínos lett a csend. Senki nem állt ki Jóságos mellett, a család némasága önmagáért beszélt. Dölyfös biztos volt a dolgában. Ismerte Jóságost, tudta, hogy sohasem árulná el a szeretteit. Elérkezettnek látta a pillanatot, most végleg megszabadulhat tőle.

– Miért hallgatsz? Nincs semmi mondanivalód? – dörgött Dölyfös hangja és diadalittasan fordult a családtagok felé. – Döntsetek ti! Menjen vagy maradjon?

Az eddig ijedten lapító családnak azonnal megeredt a nyelve. Megkönnyebbülten, egymás szavába vágva szidták Jóságost.

– Látni sem akarunk! Menj el! Tűnj a szemünk elöl! – záporoztak a kegyetlen szavak.

Jóságos némán megfordult és lassan az ajtóhoz lépett. Sejtette, amikor ide indult, hogy ez történik majd. Mégis eljött, mert szerette őket és lelkében még ott élt egy halvány remény. De hiába minden! A pénz, a hatalomféltés, a zsarnokság nagyúr, nem tűri meg az igazi szeretetet maga körül.

Nem nézett vissza. A szíve sajgott a fájdalomtól. Szédült, úgy érezte, ezer tüske szúrja a homlokát. Háta meggörnyedt, súlyos keresztként nyomta vállát a lelketlen család összes bűne, a sok titok, melyet mindvégig némán magában hordozott.

A felesége semmit sem kérdezett, amikor letörten, fáradtan hazaért. Jól ismerte már a család minden szennyesét. Sietve fürdővizet készített és megágyazott az urának, majd halk szavakkal nyugtatva, lágyan simogatta férje arcát, míg súlyos terhét feledve, Jóságos végre álomba szenderült.

Eljött a Húsvét ünnepe. Dölyfös és a képmutató család templomba készülődött. Nem hitték az Istent, de a jó erkölcsi megítéléshez, az előmenetelhez ez is hozzátartozott.

A tüneményes napsütésben langyos szél dúdolt kettőst a templomi orgona hívogató hangjával. Hirtelen a semmiből teremve, fergeteges zápor zúdult az istentiszteletre igyekvők nyakába. Dölyfös, magából kikelve, dühösen káromkodott:

– Mi ez? Felhő sincs az égen, mégis szakad az eső? Tönkremegy a drága ruhám, az istenit neki!

Egy pöttöm öregasszony lépdelt mögöttük, szívéhez szorítva védte zsoltáros könyvét az eső elöl. Mikor melléjük ért, végignézett rajtuk, majd csendben azt suttogta:

– Valahol Barabást kiáltottak, Jézus könnyezik.

 

A Tavaszi szél kategóriában Galló Kovács Zsuzsanna haikui megjelentek az Irodalmi Rádió Zsongó tündöklés kötetében.

Pályázati sikerek bővebben…