Nádašpétër bejegyzései

Hajdani fogkefém neve „Konok Peti” vala. Egy húron pendültem vele. Sok évtized múltán is ugyanaz maradtam, de sörte-hajam már csak gyér, azt is mintha lepné dér. Olykor-olykor írogatok, ha az írnivaló maga erőst rám parancsol.

Nádašpétër: Hej, halászok!

Vörös Eszter Anna: Szimbiózis
Vörös Eszter Anna: Szimbiózis

Színpadi villámtréfa konferálással

Hajdan valaki – személyét most födje homály – elrikkantotta e jelszót: – Tengerre magyar!  Szerencsére hiába. Hiába, mert volt ugyan egy tengeri kikötőnk, de – mondom – szerencsére az is egy beltengernek szűk öblében.

Miért szerencsére? Gondoljuk csak meg! Amely nemzeteknek voltak nyílt tengeri kikötőik, mire jutottak vele? Kolumbusz után áthajóztak Amerikába, indiánok millióit irtották ki, aranyukat meg – mint olcsó zsákmányt – hazahozták. Tele lettek arannyal. Attól kezdve dolgozni, alkotni már nem lett semmi kedvük, csak hajózni és gyarmatosítani. Meg rabszolgát fogdosni. Mindennek következményét máig nyögik. (Sajnos mi is. Minthogy legutóbb csatlakozni voltunk kénytelenek.)

Hajdan még megúsztuk. Méghozzá folyami édesvízben. Volt bőven. Hal is benne. Úgy tudta a világ, hogy nálunk a tavak, folyók két rész vízből és egy rész halból állanak. Amikor a ránk törő ellenséget régi királyaink már kicsi híján holtra éheztették, mielőtt haza bocsátották volna, bőkezűn megvendégelték. Akkora vizákból készült számukra a halászlé, hogy a kocsi szekérről lelógott a farka! Így jóllakottan, de zsákmány és fegyver nélkül vonulhattak haza.

A teljes novella elolvasható a Darwin parázik c. Irka antológiában. Megvásárolható a Gödöllői Városi Könyvtár regisztrációján.

Ára: 2 700,-Ft

Nádašpétër István: Egérkaland

Illusztráció: pixabay.com
Illusztráció: pixabay.com

Hajdanában-danában, a mezőgazdasági gépesítés hősi korszakában nagyüzemi módon rázott szilva utóéletét vizsgáltuk ëgy nád födeles padláson Csirib-pusztán. Tele és üres szilvás rekeszëk tucatjai, mindënfelé lim-lom, köztük nagy befőttes üvegëk, de mind ehhëz ráadásként rengeteg egér nyüzsgő surrogása. Nyíltan randalíroztak. Hiszen ők a padlás honos lakói, mi alkalmi betolakodók voltunk.

Nádašpétër István: Egérkaland bővebben…

Nádašpétër: haikuk

Almási Lajos grafikája
Almási Lajos grafikája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Álom

 ladikba szálltam

evezők nélkül suhant

fëllegëk között

 

Hajnali kép

 napkelte előtt,

hajnali sóvárgásban,

puha homályban

 

telihold arcára

foszlott fëlleg rongyai

fintort rajzolnak

 

Téli vigasz

 izzik a parázs

kandalló tágas ölén 

– tárolt napsugár

Nádašpétër: Fabula

Illusztráció: Hegyi Attila Lajos
Illusztráció: Hegyi Attila Lajos

Lomb arató szeles ősz már

Tépdësi fák levelét, míg

Gyűlik e szőttes alattuk.

Mintha a Föld takarót most

Húzna vacogva magára.

Féreg e dús menedékbe

Búvik a tél fagya ellen.

Éhës a szárnyasok népe:

Bőszen utána kutatgat.

Szűkösen éltet e zsákmány

Mégis a léte függ tőle.

Ám aki gyűjt rideg télre

Bőven a nyári javakból –

Lángot az ég parazsából

Zsákol be tűzrevalónak:

Bízva mëgélhet a fagyban.

Tűz heve fűti lakását,

Étket a dús kamra ád.

 

Szada, 2016. XII. 4. 

Nádašpétër: Ëgy télvégi vacsorám

Mersdorf Ilona: Télvége
Mersdorf Ilona: Télvége

Ma van Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Általában hajnalban, tettre készen ébredëk. Ma viszont bágyadtan, kedvetlenül. Még az sem villanyozott föl, hogy hosszú borús napok s a mai köd gyors múltával végre derűsen ragyogott a Nap. Mindössze ezt az írógépet kapcsoltam a napelemre, hogy végre írhassak. Aztán mëgadón visszafeküdtem. Hja, a kor! Bár már ifjontin is mëgzavart az időjárás meleg hulláma. Hát még most, tyúklépésre a nyolcvanadik születésnapomtól! Nádašpétër: Ëgy télvégi vacsorám bővebben…

Nádašpétër: Az édenkert tövében

Tökvirágok

 

 

 

 

(Részletëk egy készülő szakkönyvből)

 Előszó

A szentírási terëmtés-elbeszélés gyönyörű kertbe helyezi az első embërpárt. Odabenn jó dolga volt, de túllépte (szűntelen túllépjük) az adott keretëket, ezért a Teremtő kiakolbólította őket (minket. Bár csak annyi sütnivalónk lënne, mint amennyit e következő szakasz példáz!):

 Növényëk a konyhakertben

Sütőtök.

Amióta helyben lakom, még nem volt olyan év, amikor ne fizetëtt volna legalább fél mázsányi ízës kabakkal. Nádašpétër: Az édenkert tövében bővebben…