Istók Anna bejegyzései

Istók Anna: Halott tojás, kenguruegér és marha lóháton

– részlet –

Ancy-le Franc volt a második kastély, a szokásos, mértanilag tervezett franciaparkkal, monokróm (itt most sárga-barna) freskókkal, és egy olyan elefántcsonttal és kagylóval díszített intarziás szekrénykével, melynek értéke megközelítheti a mi gödöllői kastélyunk értékét. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindez a gyerekek szemében messze nem érte fel a falucskában található francia pékség kínálatát: a házi lekvárral buján töltött fánkokat, a karamellás kéregben hivalkodó croissantokat, az aprócska, vaníliáskrémtől kibuggyanó gyümölcsös kosárkákat, és persze a fenséges, roppanós bagetteket.

A falucska egyetlen nyitva tartó, folyóparti éttermével már nem voltunk ennyire szerencsések. Farkaséhesen ültünk le a kellemes kerthelyiségbe, és mobilinternetünk egy részét felhasználva próbáltuk megfejteni a francia nyelvű étlapot. A napi ajánlat itt is három ételre korlátozódott: anyósommal a dallamos hangzású Andouillette-re (ejtsd körülbelül így: ondujett) esett a választásunk. A természetesen salátával és sült krumplival gazdagon tálalt étel íze leírhatatlan volt. Kinézetre egy vastag, hullaszínű kolbászról van szó, melybe vélhetőleg az állat minden emészthetetlen, ehetetlen részét beleaprították: köröm, gyomor, fül, farok, nemakarodtudnimi. Az aprítás igazából túlzás, a megnevezhetetlen, kissé ecetes, gyomorsavas íz mellé társul az étel darabossága, melytől az embernek öklendezni támad kedve. A gyerekek pacalhurkának keresztelték el az ételt, és gyakorlatilag az utazás végéig szívattak ezzel az élménnyel. Az étterem mentségére legyen mondva, a többiek rendelésével nem volt probléma, sőt, itt ettük az utazás legfenségesebb desszertjét is, mely még az almatortán is túltett: Fondant au chocolat – egy kívül roppanós, belül krémesen folyós csokoládélávát, mely selymes bevonattal látta el háborgó gyomrunkat.

(Megjelenés helye: Öt perc indulásig  – IRKA Antológia, Gödöllő, 2021 A kötet megvásárolható, vagy kikölcsönözhető a Gödöllői Városi Könyvtárból.)

Istók AnnaTíz évesen kezdte. Azóta nem tudja abbahagyni. Külföldre, belföldre, autón, vonaton, ébren, képzeletben. Két nagy álma van: a transzszibériai vasúton végigutazni, és Skóciában élni. Valószínűleg egyik sem fog teljesülni.

Öt perc indulásig

Ezzel a címmel jelenik meg hamarosan az Irka nyolcadik antológiája, melyben húsz szerző ír tájakról, városokról, idegen, valóságos, vagy képzeletbeli úti élményekről. Elutazhatsz velük számos országba, megismerkedhetsz idegen kultúrákkal, szokásokkal, felülhetsz melléjük a vonatra, repülőre, buszra. A Gödöllői Fotós Kör, valamint a szerzők saját fotóival gazdagon illusztrált kötet kellemes útitárs lesz bármilyen utazáshoz.

Ahogy azt megszokhattuk az Irka antológiákban, minden szerző a maga stílusában dolgozta fel a témát, így vannak a kötetben komolyabb versek, ízletes és kevésbé gusztusos gasztronómiai élményekkel tűzdelt novellák, a fantasy határát súroló írások, humoros és elgondolkodtató szövegek egyaránt.  A könyvet még 2019 nyarán kezdte el tervezgetni a gödöllői könyvtárban működő helyi és környékbeli alkotók csoportja, akkor még nem sejtették, hogy hamarosan nem, hogy utazni nem tudunk, de már az utcára sem léphetünk ki, négy fal közé szorulunk, és az eddigi normálisnak tűnő életünk átfordul egy 25. században játszódó scifi novellába. A világ megváltozott körülöttünk, a lehetőségek beszűkültek, így nem maradt más, mint a gondolatok segítségével bejárni a világot.

A könyv hamarosan elkészül, de a kötet bemutatójára még várni kell egy kicsit. Az alkotók remélik, hogy júniusban már az Ünnepi Könyvhéten kerülhet sor erre a programra. Addig is a könyvtárban március végétől kölcsönözhető, illetve önköltségi áron megvásárolható az Öt perc indulásig gödöllői antológia.

Istók Anna: Hegyi beszéd

nem adsz és nem kapsz

mint fáradt madár

ring pehelysúlyú életed

a semmi holdfényes vizén

beleájulsz az édenbe

fehér leszel

színtelen

szelíd és

ostoba

fogaid közt kék tollak

csupaszon térsz magadhoz

arcod közepéből

csőr hegyesedik

elfogytak a szavak

a boldogság csak egy fogalom

kacagásod madárdal

végigcsendül a hegyen

 

https://www.facebook.com/istokanna

Szabó Fruzsina: Szakasztott értéklap

Kép forrása: https://www.facebook.com/otthonkommando/

talán hamarosan.

beköltözöm valaki

szövettel bélelt

négyszögletes

mellkasába

csomagolok.

mosott béltakarómba

csavarom

a rohasztott

ráncsütőket

a galvánozott fémvizelőt

az összecsukható székletet

csak a legfontosabbakat.

egy független nő

szakasztott érték

még húzom az időt

a falakon kiürülök.

majd ecetdarabból

csöpögő arany

fűmosó folyadékban ázom

és beleégek

a nagy szabálytalan

könyves körbe

a kamat ruházat

a fényes wc táska mellett

a kartondobozban

oda temessetek.

 

Szabó Fruzsi (ötvennyolcadik ezen a néven) felemás zoknikban kergeti a jövőképeit baráti kajaszünetekkel, és ha már végképp nincs mi tennie, kujtorog egyet, vagy napokat rajzol.

Varga Virág: Abszurd szerelem a könyvtárban

Kép forrása: https://www.facebook.com/otthonkommando/

Leveszel egy értéklapot. Megnézed. Visszarakod. Levennél még egyet, de beragadt. Megrántod… hopp, elszakadt. Gyorsan visszatuszkolod a helyére. Otthagyod a szakasztott értéklapot. A négyszögletes mellkashoz lépsz. Belenézel és kiveszel egy kamat ruházatot. Halk kopogás. Melléd suhant valaki. Apró mosolyt villant és tovább lép. Nézed, ahogy megy. Nézed, ahogy belép a szabálytalan könyves körbe. Nézed, ahogy megáll a dzsutatomáton és körbe néz. Fejezd be! Nem nézed tovább. Lerakod a kamatot. Haragszol magadra, mert megint bámultad. Azért odapillantasz. Eltűnt. Elszalasztottad. Ezért inkább hazamész.

Virág jelenleg külföldön egyetemista, de a koronavírusnak ’hála’ rész tud venni az online írószakkörökön. Most többnyire csak szórakozásból és gondolatai rendezése céljából ír, ezért nem is nagyon tudja elképzelni magát íróként a jövőben. Viszont szerencsére ez idővel változhat.

Istók Anna: Diéta

Fotó: pexels.com Daria Shevtsova képe

Nem én öregszem*

csak az álmaim fakulnak, lassulnak

nem gyárt már emlékeket a szétfolyó idő

mi volt tegnap, egy hete, egy éve

híg tésztaként csorog a serpenyőbe

esténként melegség tölt el ha

vaníliaillattal telik meg a ház.

Nem öregszem.

testem tapasztalatokat épít

az izmok helyét átveszi

a tudás nyúlós kelttészta tömege

mérlegre állok reggelente hogy lássam

miként enyészik el

a testzsírzsázalékban mért

akarás.

Nem öregszem.

csak megállok és

tojást ütök a tálba

cukrot öntök hozzá

bassza meg magát minden diéta.

 

*A vers Bánki Éva: Lassan című versének parafrázisa, mely egy kreatív feladatként született műhelytalálkozónkon.

A kecskék között bak a bika (Kenéz Árpád: Állati növénykert 2.)

2013-ban jelent meg Kenéz Árpád első kötete Állati növénykert avagy a növényvilág állatkertje címmel, és most itt a folytatás az állattenyésztés témakörében. Ez a két könyv nem egyszerűen egy növénytani határozó, hiszen a botanikai, néprajzi ismereteken túl gyerekvers kötetként is felfogható, nem beszélve a játékos illusztrációkról. Az Irka egyik alapító tagjának könyvbemutatója október 11-én lesz a Gödöllői Városi Könyvtárban.

Honnan jött az ötlet, hogy ilyet kell írjál és elsősorban kiknek szól a könyv: fiataloknak, felnőtteknek, túrázóknak, laikusoknak, szakmabelieknek? A kecskék között bak a bika (Kenéz Árpád: Állati növénykert 2.) bővebben…

Istók Anna: Hagyma prizmatükörben (Lawrence Durrell: Alexandriai négyes)

 

illusztráció: pixabay.com

Volt igazgatóm, Mirza szerint egy könyvről a 100. oldalig mindenképpen kiderül érdemes-e továbbolvasni, vagy végezze inkább a szelektív hulladékgyűjtés oltárán áldozati bárányként. Én sose szoktam eddig kibírni, ha egy könyv jó, végigolvasom, ha rossz, a 20. oldal tájékán sóhajtva leteszem s elmerengve gondolok a szerző, a kiadó s a könyv létrejöttében közreműködő személyek degeneratív ízlésére, mellyel minket olvasókat kívántak volna ferdehajlamúvá nevelni. Az egyetlen könyv, mely eme szinte kőbevésett szabályom alól ki tudott bújni, az Lawrence Durrell Alexandriai négyese volt. Ennek oka az volt, hogy nálamnál műveltebb és olvasottabb emberek is nagyon jó könyvnek tartották, s bíztattak, olvassam el. No meg a kíváncsiság is ott bujkált bennem, hátha megtudok valamit arról az emberről, akinek hepciáskodó természetét és mérgező humorát gyerekkorom kedvenc olvasmányaiból, Gerald Durrell történeteiből már úgy ismertem, mintha saját rokonom lett volna az illető. Istók Anna: Hagyma prizmatükörben (Lawrence Durrell: Alexandriai négyes) bővebben…

Irka tábor hatodszor

2020 július 31-én, a járványhelyzet miatt csak egynapos Irka tábort tartottunk Ujj Béla tagunk vendégszeretetét élvezve. Régóta nem találkoztunk már egymással, így a meghirdetett témák egy részére nem is tudtunk sort keríteni. Amiről sikerült beszélnünk és írnunk:

  • Sirokai Mátyás munkássága, az űrzsoltárok és növénylés a szövegekben
  • David Foster Wallace-tól a Végtelen tréfa megismerése és a gyerekkori traumák megírása
  • Hajtsad ekédet a holtak csontjain át – az ökothriller, mint új műfaj megismerése, kreatív feladattal.

Irka tábor hatodszor bővebben…