Galló Kovács Zsuzsanna: Veled

IMG_2170

illusztráció: a szerző felvételei

Veled

Mint a szélvész
múlnak a napok,
frangipáni szirmok
a kerti padon.
A trópusi melegben
rózsaszín álom
a naplemente.
Akár a villám
cikáznak a
rozsdabarna
vonalak, pöttyök
a zöld térben
legyezőmön,
mit kétéves
kezeddel festettél
nekem, a Nagyinak
aki átrepültem érted
a fél világot,
hogy halljam
amint az „Ajjiii”!- t
kiáltod.

 

 

5 hozzászólás a(z) “Galló Kovács Zsuzsanna: Veled” bejegyzéshez

  1. Na, ezért érdemes volt átrepülnöd a fél világot!!! Nagyon-nagyon kedves!!! A festett legyező és a vers egyaránt!!!
    Gyönyörű együttlétet, szép élményeket kívánok Ausztriából Neked/Nektek, a messzi, tópusi-meleg távolba!

  2. Nagyon megható vers. Messze a családomtól (szerencsére nem fél világ, csak fél Európa ) én is átérzem a sorokat 🙂

    1. Kedves Fanni!

      Köszönöm soraid. Örülök, hogy átjött a hangulat, én is ahányszor elolvasom mindig elérzékenyülök. Érdekes, hogy a találkozás boldogságában is szomorkás lett. Ez a költészet, a vers írja önmagát. üdv:Zs

  3. De nagyon kedves vers ez is! Nagyon klassz, hogy így megihlet a “nagy” unokád.

  4. Megható, szép hangulat, külön dícséret a legyező és a pad hangulatáért. Úgy látszik az unoka tehetsége is korán megmutatkozik.
    Szeretettel: Ági

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérjük adja meg a hiányzó számot *