Almási Lajos bejegyzései

Almási Lajos: Ünnep előtti csend

mikor nem tudok megszólalni
a csend ajándék
fakó szürke nappal
kopott szőnyeg előttem
vonakodó viszonyokról
ábrándozok a pillanatban
 
csak valahol egy rezdülés
megrántja vállam
nem láthatok senkit itt
képtelenség megmozdulni
mély illat árad valahonnét
csokorba szedett lehetőség
tudom az emlékek mozaikjai
szorongatnak fejem zsibbad
 
most az elmúlás sodor
és újra megérint
az általam ismert illat
a mézeskalács lassan szénné válik
és még mindig itt ülök
kezemben forró kávéval
szivarom lassan körmömre ég
az ajtó kivágódik és a hang
majd az illat belém áll…
Jöjjetek dicsérni…

(Az írás a Minden jó, ha a vége jó? című IRKA felolvasóest alkalmából született 2023 decemberében, a feladat szerint minden szöveg utolsó pár szava egy ismert karácsonyi dal címe kellett legyen.)

Almási Lajos
Életem első csodája Sajószentpéteren ért ahol egy erdőben sétálva, a fák között fényjátékot láttam a levelek között, számomra ez egy varázslatos találkozás volt a Szépséggel.

Almási Lajos: Ébredések között

(Borítókép: Szinvai Dániel)

az álom kesernyés meglepetést
zúdított a szél tépte hajnalra
a savanyú reggeli kávé csendesen
noszogatta ébredő lelkem

a remegő vágyakozás
illatosan örvénylett csészémben
a valóság ringatózott benne
csak bámulok a tegnap elveszettségére
az első korty kávé meglepetése pupilla
tágító káromló mondatot növeszt nyelvemen

ahogy a száraz torkot kísérti az utóíz
a mindennapok csendes találkozása
úgy változik észrevétlen
üresen hagyott kongó mondatokká bennem
a rám törő esemény észrevétlenül
megbillen a csökevényes nappalokon

az elszálló szürke éjszaka
csodálkozó hite segít megtenni
botladozó lépéseimet
ott felejtett szavaim megcsillannak
emlékeim tópartján

A vers a Csodák és egyéb hétköznapi dolgok című Irka antológiában olvasható. Megvásárolható a Gödöllői Városi Könyvtár regisztrációján.
Könyvbemutató: 2022. december 20. kedd, 18 óra, Gödöllői Városi Könyvtár

Almási Lajos
Életem első csodája Sajószentpéteren ért ahol egy erdőben sétálva, a fák között fényjátékot láttam a levelek között, számomra ez egy varázslatos találkozás volt a Szépséggel.

Almási Lajos: Lázálom

széles tenyér éjjel
szálfa termetével megráncigált
zavart gondolatok lázálma
visító émelygésé lett a remény
pedig csak zúgó villámok tépték
az ablak megfáradt redőnyét
hol rég halott nagyapámat láttam
hol fenyegető rémképek izzasztottak
örvénylő rendet riadtan nézem
zuhannom kell más nyugalma felé

(A feladat Antal Balázs: Vad című kötete alapján készült: egy természeti jelenség tulajdonságaival kellett felruházni egy családtagot és ebből verset írni.)

Almási Lajos – Sajószentpéterről indult fiatal felnőttként, majd Miskolc után megérkezett Gödöllőre. Számára minden újabb útban ott van az a csoda, amit Isten ad az embereknek, az motiválja őt, hogy ezt képes legyen átadni az olvasónak. Szeret olyan helyeken megállni, ahol más sohase tette még, legyen ez egy házrom, vagy csak egy kereszteződés, és azon tűnődik hány élete érintette ezt a helyet az elmúlt években, és szinte látja a lépéseik nyomát.

Almási Lajos: elment

Somogyvári Zsóka Utazás

 

 

 

 

 

emlékszem a közös sétáinkra

fogta a kezemet hazafelé

kisgyermek voltam

a málnaszörp ízét megőriztem

keze melegsége tenyeremben

 

reggel az a hír fogadott: meghalt

megszépült emlékek közt állok

itt hagyott  pillanatképei

zakatolnak fejemben

 

még készült a feladatokra

de a halál megpöckölte homokóráját

lepergett ideje

a szorongató félelem

hozzám csapódott útitársként

gépiesen róttam tovább a napokat

(Megjelenés helye: Öt perc indulásig  – IRKA Antológia, Gödöllő, 2021  A kötet megvásárolható, vagy kikölcsönözhető a Gödöllői Városi Könyvtárból.)

Almási Lajos – Sajószentpéterről indult fiatal felnőttként, majd Miskolc után megérkezett Gödöllőre. Számára minden újabb útban ott van az a csoda, amit Isten ad az embereknek, az motiválja őt, hogy ezt képes legyen átadni az olvasónak. Szeret olyan helyeken megállni, ahol más sohase tette még, legyen ez egy házrom, vagy csak egy kereszteződés, és azon tűnődik hány élete érintette ezt a helyet az elmúlt években, és szinte látja a lépéseik nyomát.

Almási Lajos: Dermedten GÖMB-IRKA- egy kiállítás lenyomata

Sz. Jánosi Erzsébet: Artjárás

fotó: Braun Katalin

Almási Lajos: Dermedten

ezek azok a reggelek
amikben nem mozdulnék
önként az utcára
sínylődött éjszakán túl
az ágyamon fekszem
a matracom sem barát
fájó háttal indulok
keresem a kiszáradt szavakat
dermedt testem érzése
majd az első kávé felold
könnyebb lesz a folytatás
szónoklatok mosolya
vágy hogy meleg irodában
megérezzem a gondolatokat
az indulatszavak otthon
maradtak párnáim közt
boldogan megyek tovább

Elhangzott 2019. dec. 2-án az Artjárás könyvbemutatón

Almási Lajos: 9. nap

Almási Lajos rajza

9.nap

kegyeltként ébredtem
mégis dermedt vonaton utazom
várom a célállomást
ahol számít a nap folytatása
kételkedő hajnal szunnyadásával
tél szorongat újra
füstölgő lehelet mindenfelé
aggódásom elsuhan
mert a lét ösztöne
örömtáncban várakoztat
imára kulcsolt kézzel
néma szájjal reggel
köszönetet mondok
és a feloldozó napfény
egy fűtött irodában talál
örökké képes vagyok szeretni
látom a csend melegét
megszületett a vágy
hogy új útra induljak
köszönet mindenért
elcsomagolom szenvedésemet

 

Megjelent az Irka 10 jubileumi kiadás c. antológiában.

Megvásárolható a Gödöllői Városi Könyvtár regisztrációján.

Ára: 2 000 Ft

Almási Lajos: Vitába szállunk

windmill-384622_960_720

illusztráció: pixabay.com

érvek röpködnek
Pro és kontra küzdelem
hatással van ránk egy esemény
pedig ez szélmalomharc
megtesszük emberként
majd talán felismerjük
hogy minden száll
Isten kezében fut össze
hasztalan érveink
engedelmes élet
fényre kerül
folytonos hit szükség
nincs több ármány
utazók vagyunk
ha hajlandók vagyunk
csendes időt erre szánni

 

 

 

 

 

Almási Lajos: Senki pillanatai

Akik nem félnek szembenézni a viharral

Vörös Eszter Anna: Akik nem félnek szembenézni a viharral

Almási Lajos: Senki pillanatai

Kecses karodon csoda a karkötő,
Álmot láttam csípőd ringásaiban.
Napfény komor felhőkből bukkant elő,
Késő őszt szellők jelezték finoman.
Gondolataidon kaptam szárnyamat.
Csodáink lehetőségei íme,
Tenger hulláma hatalmas áradat.
Mosoly az arcon nem lesz már senkié se.

Föld moraja, a világunk kacaja,
Viharban állunk kétkedve nézzünk föl.
Zeusz bosszankodott, remegett pálcája,
Szökésem világ minden szögletéből.
Arra gondolok hol ma fejed pihen,
Nem jött még fagyos szeleknek fuvalma.
Szebb pillanatról álmodom szüntelen,
Tova libben-e gondjaimnak szárnya.

Ott a senki földjén nincs még rokona,
Messziség mezőin várhatsz még engem.
Nyár melegét a látóhatár tartja,
Reménységeink ott vannak kezedben.

Almási Lajos: Panasz

bujócska a holddal

Vörös Eszter Anna: Bújócska a Holddal

Almási Lajos: Panasz

Megfeszített izom
hadakozó Isten
morajló tenger
csak elsodort szándék
fent a hegytetőn
egyedül a bosszúval
az mondtad én vagyok
a győztes
aki a világ lábához
leteríti ezüst talárját
nem leszek varázsló
sohasem kértem
csak a küzdelem szívét
szeretem örökké.

Almási Lajos: Szabadulás

vándorlás

Vörös Eszter Anna: Vándorlás

 Almási Lajos: Szabadulás

Leránt a föld
érzed a sárbolygó porát
elgyengülve élsz
álmaidban repülsz
eléred a csillagokat
határtalan bolondság

ne mondj le
csak szabadulj meg
a vonzás hatásától
a létezés megszületik
gyötrődés a részed
ha elindulsz messzire
engedd meg magadnak.
mert a válaszok léteznek.