Ujj Béla: “Telepakoljuk a világot olyan dolgokkal, amelyeknek egyre rövidebb a szavatosságuk és érvényességük.” (mondatértelmezés)

illusztráció: pixabay.com

A mesterséges dolgok létének oka valamilyen természet által nem kielégíthető igény. Ha példának a főzést tekintjük, akkor a konkrét igény régóta az ételek melegítése, forralása, sütése valamilyen tűzhelyen. Ehhez ma már legtöbben vezetékes gázt használnak. Az ételkészítéshez, meleg biztosításhoz képest lényegtelen, hogy milyen módon kerül a gázszámla kifizetésre, az sem bír semmilyen jelentőséggel, hány szervezet szolgáltat. Szükséges fejlődés-e, hogy egy pénzbeszedő országos cégnek, okostelefonról, ágyban fekve lehet fizetni, ahhoz képest, hogy a házhoz jövő díjbeszedőnek a fizettünk készpénzzel? Javult-e ettől a “szolgáltatás”, a gáz, vagy végső soron a főzés minősége? Biztonságosabb lett-e? Olcsóbb? Hatékonyabb? Tudjuk-e mi a helyzet a sparhelthez, vagy a napelemes villanyrezsóhoz képest? Az a szolgáltatás, hogy jön a gáz, a fogyasztó szempontjából, aki fizet érte, semmit nem változott. A többi körülmény költséges és szükségtelen szemfényvesztés. Amikor meglátogat a mérőóra leolvasót, ma is nyugodtan beszedhetné a szolgáltatás díját. A valódi fenntarthatósághoz elengedhetetlen az igénykielégítés megtisztítása a rárakódott árfelhajtó manipulációktól.

Ujj Béla: „… a család az elsődleges közösség – az emberiség történetében legelőször ez alakult ki, mielőtt még az első államok megjelentek. Az emberiség történetének hajnalától a mai napig olyan közösség ez, ahol a társadalom szövetét újból és újból megszövik.” (mondatértelmezés)

A család – mint elsődleges közösség – megjelenésekor az emberek másfél emberöltőnyit éltek, nem négyet, mint ma, és még nem léteztek összetettebb társadalmi intézmények. Már az állam megjelenése előtti törzsi társadalom is kulturálisan absztraktabb volt, mint a családi. A ma tapasztalható atomizáció nem lebomlás, hanem ellenkezőleg, egy működőképesebb, fenntarthatóbb társadalom létrejöttének feltétele. A család megkérdőjelezhetetlenné merevített primátusának kiemelése az elkülönülést és az anakronisztikus vérségi függőséget támogatja, nem az olyan bonyolultabb közösségek megalkotását, amelyekre szükség van a globalizált és informatizált világban. A család szerepének állami szintű túlhangsúlyozása valójában azt a hatalmi törekvést leplezi, ami meg akar szabadulni a polgárok iránti demokratikus állami kötelezettségektől, a társadalombiztosítási elvektől, és ki akarja sajátítani az erre szolgáló közvagyont. Az is nyilvánvaló, hogy ha nincsenek magasabb szintű közösségek, könnyebb uralkodni a társadalmon.

illusztrációk: pixabay.com

Galló Kovács Zsuzsanna: Új életünk kezdete: vidám könyvbemutató maszk nélkül

Már a készülődés is üdítő érzés volt. A találkozás lehetősége, a várakozás izgalma mindenkit boldoggá tett. Lelkesen terveztük, szerveztük, hogy a könyvbemutató utáni fogadásra az adott ország melyik ételével, süteményeivel, italával kedveskedjünk. Hosszú hónapok bezártsága után végre eljött a Nagy Nap: június 11-én, 17 órakor a könyvtár hangulatos Zöld Udvarában kellemes nyár fogadta az érdeklődőket. Furcsa volt lenge, színes ruhában látni egymást, és furcsa volt a maszknélküliség.

Minden könyvbemutató ünnep, de ez a mai különösen az, hiszen egy éve nem találkozhattunk nyitotta meg a rendezvényt Istók Anna, az írókör vezetője, majd ismertette a programot: Maros Ottó dzsesszzongoristával a zene hullámhosszán repülünk Finnországba, Skóciába és Franciaországba. L. Péterfi Csaba, az est moderátoraként a kötet kulisszatitkairól kérdezi majd őt, az írókat és a fotósokat is. Karsai W. Gizella pedig szicíliai dalokkal fog minket közös éneklésre buzdítani.Maros Ottó virtuóz előadása hol elandalított, hol szárnyakat adott. Képzeletben újra átrepültem a fél világot, csodálatos tájakon barangoltam. Még éppen gyertyafényben keringőztem amikor Csaba kedélyesen feltette az első kérdést: Miért éppen utazás?

A kedélyesség, felszabadultság a beszélgetés egész idejére megmaradt, s bár a kötet keletkezéséről nem tudtunk meg túl sokat, annál többet Panni utazási szokásairól, vágyairól és élete legrosszabb ételéről, az általa „pacalhurkának” keresztelt francia Andouillette-ről. Panni szerint ezt még a skót Haggis sem tudja felülmúlni. Skócia kapcsán adódott egy könyvnyeremény lehetőség: hányféle skót whisky létezik? (5) Ezt nem találtuk el, de Csiki Krisztina tudta, hogy világ első filmje az Utazás a Holdba (eredeti cím: Le Voyage dans la lune), 1902-ben bemutatott fekete-fehér tudományos-fantasztikus némafilm. A film története két népszerű regényen alapszik: Jules Verne Utazás a Holdba és H.G. Wells Emberek a holdban című művén. A film 14 perc hosszúságú, ha másodpercenkénti 16 képkockás sebességgel játsszák, ami a standard sebesség volt a film készítésekor. (wiki)

 

L. Péterfi Csaba a kötet szerzőinek önéletrajzai alapján egyénre szabott kérdésekkel készült. Szigorúan névsor szerint, mindenki egy percet kapott a szereplésre. Almási Lajos élete csodájának gondolja, hogy Gödöllőre hozta a sors. Bojár Cassino Jánosnak, aki az utolsó békeévben született, legszebb emléke, amikor ifjú házasként az ausztriai tavaknál sátoroztak. Csiki Krisztina nem szívesen utazna az űrbe, de férje szeretne eljutni a Marsra. D. Tóth Norbert az élet kettősségéről mesélt, Feketéné Bencsik Julianna pedig egy nehéz kérdést kapott: Mi a közös a világban? Megtudtuk, hogy Filep-Pintér Eszternek nemcsak a ruhája színes, hanem az egyénisége is. Galló Kovács Zsuzsanna reméli, hogy útiélményeiből  könyvet tud szerkeszteni.

Kolozs Kitti Londonba vágyik, ahol mindent megnézne, amit csak lehet. Mersdorf Ilona hajóval járná a világot a családjával, ehhez kellene egy lottónyeremény is. Mihályffy Balázs utazásai közül a legérdekesebb kultúra Egyiptom volt. Nádas Péter manapság a szadai Várdombra csavarogna legszívesebben. Pap-Klára Márta, ahogy villamoson, metrón nézi az embereket, elképzeli az életüket. Pataki Pál nehezen fogadta lánya Ausztráliába költözését, de örül, hogy ott boldog. Szabados Bettina szerint nem biztos, hogy az utazások során válaszok kell, hogy szülessenek. Szabó Anikó úton lenni szeret, számára ez a varázslat. Ujj Béla nem szeret utazni, szerinte ilyenkor  mindenki saját maga elől menekül.

A fotósok következtek a Mit szeretnének megörökíteni egyszerű, közös kérdéssel. Angyal Nikoletta a pillanat szépségét, a soha vissza nem térő múló pillanatot szeretné képi formában, sajátos szemszögből megörökíteni. Török Tamara sajnálja, hogy kamaszkorú lánya jelenleg nem engedi magát fotózni, hiszen ezzel sok együtt töltött boldog pillanatról nem lesz dokumentációjuk. Által Anikó a naplementétől a légy fenekéig, mindent szeret lefotózni. Suhajda Zsuzsa szerint a fotók az emlékeink visszaidézésével sokat segíthetnek abban, hogy elviseljünk egy adott élethelyzetet. A fotósok remélik, hogy a pillanat szépsége másoknak is átadható.

Befejezésül Karsai W. Gizella két szicíliai dallal kápráztatott el minket, melyeket örömmel énekeltünk együtt vele.

A fogadással most is kitettünk magunkért. Felsorolni is nehéz a kínálatot: padlizsánkrémes és zakuszkás szendvicsek, palacsinta, kapros túrós lángos, pogácsa, francia almatorta, banánkenyér, Brownie, Biberle, házi Limoncello, pálinka, és borok vártak kóstolásra. Az év első könyvbemutatója után reménykedünk abban, hogy immár visszakaptuk a régi életünket.

Szent Ágoston szerint: A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el. Az Öt perc indulásig az IRKA nyolcadik antológiája. Kérem olvassák el minden lapját!

A könyv megvásárolható a könyvtár recepcióján

illusztráció: a szerző és a könyvtár fotói

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ujj Béla: “A bitcoin és más kriptodevizák nem alkalmasak arra, hogy kockázatkerülő eszköz szerepét töltsék be …” (mondatértelmezés)

Mióta nincs aranyfedezete, a pénz értéke hitkérdés. Az, hogy a munkáért kapott színes papírért, vagy egy távoli adattárban lerakott információért élelmiszerhez juthatunk egy boltban, bizalom kérdése. Az, hogy valaki jelentős számítógép kapacitással és ahhoz szükséges áramfogyasztással “bányászott” valamiért jut bármihez, egyszerűen csodavárás. A csodák persze nem teljesen lehetetlenek, csak annyira kicsi a valószínűségük, hogy mindennapi megélhetést nem érdemes alapozni rájuk. Adtak már közönséges piszoárért műtárgyként közepes polgári vagyont. Sőt virtuális alkotást is el lehetett már adni jelentős pénzösszegért. Nekem a pénz értékéről az az élményem jut eszembe, amikor egyetemista koromban helikopter vitt egy olyan helyre csónaktúrázni, ahol a legközelebbi lakott település több tucat kilométerre volt. Akkor nem volt még mobiltelefon. Amikor egy zúgón beborultunk a folyóba, mindenünk csuromvizes lett. A parton szárítottuk meg holmijainkat, köztük a ronggyá elázott bankókat is. A kövekre kiterített csatakos papírdarabok nagyon haszontalan valamiknek tűntek. Ott, akkor semmit nem értek. Bármi mástól sokkal nehezebben tudtunk volna megválni, mint tőlük.

illusztráció: pixabay.com

Ujj Béla: “… a kínai vezetésnek teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszerű ország adósodik el nekik, számukra annyi a fontos, hogy piacot és infrastruktúrát szerezzenek a Föld minél több pontján.” (mondatértelmezés)

Az „élj érdekes időben” igazi, a nyugalom megvonásával fenyegető kínai átok. Nehezen érthető nyugati szemmel. Kína messze van és túl idegen ahhoz, hogy egy kis ország játszadozzon vele, anélkül, hogy megértené szándékait. Lord Palmerston mondta: “We have no eternal allies, and we have no perpetual enemies. Our interests are eternal and perpetual, and those interests it is our duty to follow.” Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak. Ez fokozottan igaz Kínára. A magyar változat öröknek “fordítja” mind az eternal, mind a perpetual kifejezést, pedig a mindörökké tartó és a mindig ugyanolyan nem szimplán örök angolul sem, hát még „kínaiul”. Ezesetben nem az ördög, hanem az isten lakozik a részletekben. Ha a keresztény, európai, angol gondolkodás is ferdül magyarul, fontos hogyan értelmeződik a több ezeréves, távoli kínai. Mielőtt bárki „próbálkozik” Kínával jó, ha megérti a jól ismert “nem számít, hogy fehér a macska, vagy fekete a macska – amíg megfogja az egeret, addig jó macska” pragmatizmusának lényegét.

illusztráció:pixabay.com