mielőbb mennem kéne
mielőtt minden maradásra bír
mielőtt rájövök hogy jó itt élni
mielőtt honvágyam támad
mielőtt kimondja hogy szeret
mielőtt meghalok
mielőbb mennem kéne
mielőtt minden maradásra bír
mielőtt rájövök hogy jó itt élni
mielőtt honvágyam támad
mielőtt kimondja hogy szeret
mielőtt meghalok
Nem, ne menj!!!!!!!!!!! Itt még dolgod van, barátaid között vagy, akik maradásra bírnak, jó itt élni, hidd el, engedj teret érzelmeidnek, még a honvágyadnak is, várd meg, mert úgyis kimondja egyszer, hogy szeret, nem, ne akarj még meghalni!!! Kellessz nekünk!!! És alkoss szorgalmasan!!!
Örülök, hogy személyesen is találkoztunk s várom a következő alkalmat!
Szerintem téves az az elképzelés, hogy a letelepedés, az elfogadottság érzése, a szeretet megadása kevesebbé tenné az embert. Ellenkezőleg… gyökerekkel lehet igazán szárnyalni 🙂
Sajnos nem tudom utólag szerkeszteni, de mínusz egy “e”.
Töröltem a plusz “e”-t az “elképzelés” végéről 🙂