Csudapest világvége – interjú Sütő Fannival, a könyv szerzőjével

Évekkel ezelőtt ismertünk meg a Gödöllői Irodalmi Díj kapcsán, ahol több alkalommal is értél el helyezést verssel, novellával. Az Irka munkájában is részt vettél/veszel, igaz már inkább csak online módon, hiszen Párizsba költöztél. Írásaidban mindig is vonzódtál a fantasztikumhoz, sajátos sütőfannis stílusod van, most megjelenő kötetedben, a Csudapest Világvégében is ennek a szenvedélyednek hódoltál. Hogyan jött az ötlet, hogy kötetbe rendezd ezeket az írásokat és milyen tematika mentén alakulnak a fejezetek?

Már tavaly összeraktam a kötetet, csak különböző okok miatt késett a megjelenése. A kijárási korlátozás bevezetésével aztán úgy döntöttünk, eljött az idő. Szerencsém volt egyébként, mert még viszonylag az elejét csíptem el az ingyentartalom-dömpingnek, így talán több figyelmet kaptam, mint az ezután megjelent művek.

A kötet három részre oszlik. Az első egy könnyed színes urban fantasy novellafüzér, nagyjából ugyanabban az univerzumban játszódik az összes novella. A második egy kis átvezetés, kevésbé élénk, kevésbé vidám, inkább olyan, mint egy melankolikus vonatút. A végállomás pedig a világvége, ahol kicsit apokaliptikus írások találhatók, de azért ezekben is igyekeztem megvillantani a szépséget.

Írásaidban érzékelhetően a szépirodalom felé húzol, ugyanakkor az a szerző vagy, aki elég szigorúan ragaszkodik a zsáner által megkövetelt szabályokhoz. Hogyan tudnád megfogalmazni az írói küldetésedet, és ki az írói példaképed?

Elég nehéz terepet választottam, mindig ez volt a gondom. A szépirodalmi magazinoknak túl kommersz és egyszerű voltam, a nagyon zsáner helyeknek meg túl szépirodalmi… Mondhatnám, hogy próbáltam változtatni, de ez nem lenne igaz. Klasszikusokat idézve: „Nem adhatok mást, mi lényegem.” Gimnazista koromban imádtam az irodalom órákat, inkább a kötelezőkben leltem örömöm, mint az ifjúsági könyvekben (bár az is tény, hogy akkoriban nem volt még annyi YA, mint most. De öreg vagyok, istenem…). Viszont amellett, hogy irodalmi ízlés tekintetében kicsit talán koraérett voltam, iszonyatos kamasz hülyeségeket is elkövettem. Mindig is keveredett bennem a komolyság és a könnyedség, és hiszek abban, hogy szaladgál a világban pár olyan kis (vagy nem olyan kicsi) „Fanni”, aki pont ilyesmit szeretne olvasni. Írói példaképeim Szerb Antal, Neil Gaiman és Joanne Harris. Mind a szép- és szórakoztatóirodalom határmezsgyéjén mozognak.

Ha egy mondatban kéne összefoglalnom: szépirodalmi igényű szórakoztató irodalmat szeretnék írni. Többet akarok adni, mint egyszeri olvasói kalandot. Azt szoktam viccesen mondani, hogy az irodalom mekijében én szeretnék lenni a cézár saláta. Gyorskajának gyorskaja, de azért van benne némi vitamin. (Legalábbis remélem.)

Versek is kerültek a kötetbe, mi volt ezzel a célod, és hogy érzed, sikerült-e az olvasókat megszólítani ezzel?

Úgy éreztem, a versek elidegeníthetetlen részei a munkásságomnak, akkor is, ha manapság főleg prózát írok. Olyan darabokat válogattam, amik illenek az őket körülölelő novellákhoz, mintegy kiegészítik őket. A humort is igyekeztem megvillantani, ezért tettem a Posztapokaliptikus Tangó és a Száműzetés című verset (amik egyébként elérhetőek az IRKA blogján is itt és itt), az egyébként kicsit borúsabb utolsó szegmensbe. Nagy elismerés számomra, amikor a véleményezők megemlítik, hogy amúgy nem szeretik a verseket, de ez vagy amaz a művem tetszett nekik. Szerintem az emberek azért nem szeretik, (vagy hiszik, hogy nem szeretik) a költészetet, mert poros, irreleváns dologként tekintenek rá, ami alapvetően régi és halott, pedig a legjobb költők még évszázadok után is meg tudják szólítani a lelkünk.

Honnan jött a cím ötlete (ami egyébként szerintem nagyon figyelemfelkeltő lett), és ki tervezte a borítódat?

A Csudapest Világvégében két részcímet kombináltam. (Csudapest a könyv első része, ahol az urban fantasy írások találhatók, az utolsó pedig a Világvége Diszkó, ahol a keserédes vég utolér bennünket.) Novelláskötetnek szerintem nehezebb címet adni, mint regénynek, hiszen sok apró világot kell felölelnie, de elégedett vagyok a választásommal. A borítót Tomasics Józsefnek köszönhetem, aki tökéletesen megragadta a kötet (és a lelkem) esszenciáját. Több éve dolgozunk együtt a The Black Aether szerkesztőségében, végül is nem meglepő, hogy kiismert. Nagyon boldoggá tett a borító, napokig csak csodáltam.J

A Csudapest egy alternatív Budapestről szól. Te viszont Párizsban élsz. Tervezel hasonló kötetet jelenlegi otthonodról is?

Hm, eddig erre nem is gondoltam, nem rossz ötlet. Van sok Párizsos versem, amit még ifjú és bohó fejjel írtam, illetve van egy Párizsos novellám, (amit itt el is olvashattok), de ezek mind azelőtt születtek, hogy itt éltem volna. Ezért most valószínűleg a fél magyar irodalom ki fog kelni a sírjából, és jönnek majd lánccsörgetve kísérteni, de nekem a francia főváros nem akkora ihletforrás, mint a nagy elődöknek, valahogy nem vagyunk egymásra hangolva. Akkor inkább már London.

Úgy tudom, több regénybe is belefogtál már, mikor olvashatunk kész regényt tőled?

Azt én szeretném a legjobban tudni J Az utóbbi időben főleg az angol nyelvű regényekre koncentráltam, és egyet már majdnem be is fejeztem. Mivel a Csudapest eddig nagyon jó fogadtatást kapott, megkísértett, hogy befejezzem a hasonló világban játszódó Bubópest című hosszabb történetemet. Egy multinál dolgozó lányról szól, aki egy furcsa újév napján átkeveredik egy másik Budapestre, ahol mindenféle izgalmak érik. Az elejét egyébként feltettem a blogomra mutatóba, ha szeretnétek, ide kattintva elolvashatjátok.

Végül, hogyan lehet hozzájutni a Csudapesthez és kiknek ajánlod a kötetet?

A Csudapest világvége ingyenesen letölthető a Dunwich Market oldaláról ekönyv formátumban ezen a linken, az olvasást pedig már jelölhetitek Molyon és Goodreadsen is. Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki szereti a mágikus realizmust vagy az urban fantasyt, aki szeretne egy kicsit veszély nélkül sétálni egy ismert-ismeretlen Budapest utcáin.

 

Sütő Fanni

Budapesten született 1990-ben, Kistarcsán nőtt fel, jelenleg Párizs mellett él. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol szakán tanult alap- és mesterképzésen, majd a londoni Roehampton egyetemről szerzett diplomát gyermekirodalom szakon. Író, angoltanár, blogger, műfordító.

Facebook:https://www.facebook.com/inkmapsandmacarons/

Blog: http://inkmapsandmacarons.com/hu<http://inkmapsandmacarons.com/hu/>

Twitter: https://twitter.com/Fanni_Pumpkin

Moly: https://moly.hu/konyvek/suto-fanni-csudapest-vilagvege

2 hozzászólás a(z) “Csudapest világvége – interjú Sütő Fannival, a könyv szerzőjével” bejegyzéshez

  1. Jó hallani felőled, Fanni! Érdekes utakon jársz, írásaid továbbra is megőrzik sütőfannis eredetiségüket. Maradok rajongóid táborában továbbra is!
    Köszönet mindkettőtöknek a beszélgetésért, beszámolóért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg a hiányzó számot *