Braun Katalin: Titkos részem

 

Braun Katalin: Illusztráció
Braun Katalin: Illusztráció

Mint parfümös üvegben

a bódító illat

úgy árad szét bennem

a vágyaktól hevülő áradat.

 

Kívülről nem látszik,

arcomon a végtelen nyugalom

Mária mosoly és béke,

mint a festett fa ikonon.

 

Naplóm ismeri titkomat.

Mint a pókerszettes bőröndben

a mágikus ászok,

ott tárulkoznak fel a legbensőbb álmok.

 

Izzó gömbként lüktető,

tűzvörös szoknyában táncoló,

vad véremet csiholó,

ösztönben élő nőként  tombolok.

 

Hát felismered-e bennem

e perzselő részem

vagy csak  a végtelen nyugalmat

látod meg arcomon?

7 hozzászólás a(z) “Braun Katalin: Titkos részem” bejegyzéshez

  1. Gratulálok! Ezekből az érdekes tárgyakból nem volt könnyű verset írni, neked tökéletesen sikerült a lírai énedet megcsillantani. Zsuzsa

  2. Valóban végtelen nyugalom áramlik a versből,- ezt éreztem olvasás közben. De a végén hiányérzetem támadt. Nem szerepel benne a cápa állkapocs, meg a gumicsizma!!! 🙂 Ezek elrontották volna a lírai hangulatot? Vagy ezek egy másik versben fognak szerepelni? 🙂

      1. Aha, így már érthető. Nem ismertem a feltételeket.
        Várom, hogy személyesen is megismerjük egymást.
        Hátha sikerül koratavasszal, egy kávészünetben… 🙂
        Hátha Ilonka megszervezi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérjük adja meg a hiányzó számot *