Bojár Cassino: A tavasz 17 pillanata

Tomkó Ádám: Holdfogyatkozás
Tomkó Ádám: Holdfogyatkozás

Egy koromfekete, viharos éjszakán érkezett a futár szigorúan titkos ukázzal. A fém szobainas (ez volt Stirlitz fedőneve) éppen vacsoráját készítette, de amikor elolvasta, megremegett kezében a fakanál. Azonnal tudta mit kell tennie. Álcaként tűzvörös hímzett szoknyát öltött, lábára lila gumicsizmát húzott és a titkosnaplót egy kopott pókerbőröndbe rejtette közvetlenül a parfümös üveg mellé, amiben a láthatatlanná tévő tintát tartotta. Orosz szokás szerint egy percre még leült, körbenézett, majd elszántan nekivágott a szögesdrótnak. De azon az éjszakán nem volt szerencséje. Már a tavasz 16. pillanatánál járt, amikor a náci őr egy festett ikon ártatlanságával emelte rá fegyverét, miközben kéjesen csattogtatta hatalmas cápafogsorát. Stirlitzben még felrémlett: talán szőhetne valami meglepő mesét, de érezte: nincs olyan szövőkeret, ami hihetővé tenné. És ekkor belátta: ennek az epizódnak  most itt a

V É G E.

(elhangzott az IRKA felolvasóesten, 2015.11.26-án)

 

2 hozzászólás a(z) “Bojár Cassino: A tavasz 17 pillanata” bejegyzéshez

  1. Zseniális!! Köszönjük és a humoros felolvasást is.

  2. Nagyon szellemes!!! 🙂 Akár az ötlet, maga, mely oly kedves írásokat eredményezett.
    Kár, hogy nem hallhattam eredeti előadásban.

Hozzászólás a(z) Galló Kovács Zsuzsanna bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérjük adja meg a hiányzó számot *