A kecskék között bak a bika (Kenéz Árpád: Állati növénykert 2.)

2013-ban jelent meg Kenéz Árpád első kötete Állati növénykert avagy a növényvilág állatkertje címmel, és most itt a folytatás az állattenyésztés témakörében. Ez a két könyv nem egyszerűen egy növénytani határozó, hiszen a botanikai, néprajzi ismereteken túl gyerekvers kötetként is felfogható, nem beszélve a játékos illusztrációkról. Az Irka egyik alapító tagjának könyvbemutatója október 11-én lesz a Gödöllői Városi Könyvtárban.

Honnan jött az ötlet, hogy ilyet kell írjál és elsősorban kiknek szól a könyv: fiataloknak, felnőtteknek, túrázóknak, laikusoknak, szakmabelieknek?

Igazából már korábban megjelent az első kötet első kiadása. Valamikor 2010 környékén egy rövidített változatban, a Galgamenti Népfőiskola gondozásában. A 2. és 3. bővített kiadás egy TÁMOP pályázat keretében jött ki. A 4. kiadás pedig munkahelyem, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. kiadásában jelent meg. Szintén az ÁT Kft. terméke a folytatás is.

Egyetemi éveim alatt nyaranta természetismereti tábort tartottunk néhány egyetemi társammal. Ezekben a félnomád táborokban különböző tudományokba vezettük be a 7-14 éves gyerekeket. Én kaptam az erdészetet, a botanikát, mivel erdésztechnikus is vagyok, meg botanika és gyepgazdálkodás felé szakosodtam az egyetemen. Egy ilyen tábor alkalmával az egyik napon egy nagyon hosszú túrát tartottam a gyerekeknek, sok növényt néztünk meg, rengeteg információt akartam átadni. Úgy elfáradtak a gyerekek, hogy mozogni és gondolkodni sem bírtak estére. Megnéztem az aznapi fajlistát, hogy mikkel is találkoztunk, és feltűnt, hogy a teljesen közönséges növények nevében milyen gyakran szerepel állatnév. A következő túrát már eleve ezek mentén vezettem le, irodalmaztam hozzá, hogy mi miért kapta a nevét stb.

Sikeresnek bizonyult a tervem, hiszen az állatok genetikusan vonzóbbak a gyermekek számára, mint a kórók. Ha a kettőt összekötjük, akkor a növényeket is jobban megjegyzik. Később innen jött az ötlet, hogy ezt meg is lehetne írni egy könyvben, így más is tarthat ilyen ismeretterjesztő túrákat. Éppen ezért az első kötet sok olyan növényfajt tartalmaz, amellyel szinte bárhol összefuthatunk. Mivel az egyetemen a sokrétű gondolkodásra tanítottak, a könyvet is így építettem fel. Ezért a könyvbe az általános botanikai információkon és fotókon túl a növényfajokhoz köthető érdekességek, népi nevek, a névadó állathoz írt limerick versek, és hát az elnevezést magyarázó rajzok is kerültek. Az első könyv alapvetően tehát gyerekeknek íródott, a szövegezés is ilyen, hiszen a szakzsargon helyett körülírásokat használok. Később kiderült, hogy ez a laikusok számára is jó irodalom, így egyre több korosztály érdeklődött. Tartottam pl. nyugdíjasoknak is ilyen növényismereti túrákat.

A második kötetnél elővettem az agrároktatásomból az állattenyésztés vonalat, továbbá a növények adatlapjait megerősítettem néprajzi, történeti, hagyományőrző információkkal. Ebben a kötetben már nem csak olyan növényfajok vannak, amelyek nevében állat szerepel, hanem olyanok is, amelyek valamilyen állattartáshoz köthető előtaggal rendelkeznek (pl. gyapjú, patkó, sarkantyú, pásztor stb.). Az érdekességeket tartalmazó rovatban (Tudtad?) már nem csak a növényhez, hanem ezen előtagokhoz köthető adatokat is találhat az olvasó, így többek között pl. a különböző állatfajok háziasításáról, bicskákról, kakasviadalokról és a bolha ugróképességéről is olvashatunk a második kötet hasábjain.

A köteteket főként természet- és állatbarát gyerekeknek, túrázóknak, környezeti nevelőknek, erdei iskoláknak, néprajz és történelem iránt érdeklődőknek ajánlom, de 0-100 éves korig bárki találhat bennük érdekes információt.

 Azt tudom, hogy a limerick verseket magad írtad, a rajzok is sajátok?

Igen, a rajzokat is magam készítettem. Az első kötetnél ez magával értetődő volt, hiszen szeretek rajzolni, és mindig is rajzoltam már 5 éves korom óta. Ez nem jelenti azt, hogy tudok is, de kialakítottam egy saját stílust, ami segíti a könyvben található növények elnevezését megérteni. A második kötetnél elgondolkoztam, hogy felkérek egy grafikust, de végül egy nagyon jó barátom meggyőzött, hogy úgy lesz igazi, ha ezt is magam illusztrálom. A könyvekben a fotók botanikus tanáraimtól vagy ismerősöktől származnak.

Miben lett más a második kötet, mint az első?

A második kötet koncepciója ugyanaz, mint az első köteté. 50 növényfajt mutat be, de ezúttal nem csak állat, hanem állattartáshoz, állattenyésztéshez köthető előtaggal rendelkező növényfajok is helyet kaptak. Van némi átfedés a két kötet között a növényfajok tekintetében, de ezekben az esetekben sok új információt, új verseket, helyenként új rajzokat hoztam az olvasónak.

A második kötet sokkal jobban koncentrál az állattenyésztésre, a néprajzi és a történelmi érdekességekre. Gyűjtöttem régi, már-már elfeledett szólás-mondásokat is a növény névadójaként szolgáló előtaghoz kapcsolódóan. Ezek magyarázatát is leírtam. (A kedvencem pl. a tojásgyümölcsnél található: „Finggal nem lehet tojást festeni.” Vagyis megfelelő szerszám nélkül nehéz a munkavégzés…).

Hol jelent meg, hogyan lehet hozzájutni és nem gondolkoztál még azon, hogy gyermekkiadóhoz vidd az ötletet?

A második kötetet, csakúgy, mint az első rész utolsó kiadását az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. adta ki. Kedden és csütörtökön személyesen is meg lehet vásárolni a könyveket a gödöllői központunkban a Dózsa György út 58. alatt, vagy Rácz Henriett kolléganőmet kell keresni e-mailben (racz.henriett@atkft.hu). A könyv ajánlója és egyéb rendelési adatok itt érhetők el: https://www.atkft.hu/konyv/

Gondolkoztunk kiadón is, vagy terjesztőn, de egyelőre ilyen magánjellegű kiadás mellett döntöttünk. A második kötet már nem feltétlen gyerekorientált.

Az első kötet megjelenésekor, ha jól emlékszem még nem voltál családos ember, azóta viszont megszaporodtak ezirányú tapasztalataid, tervezel esetleg a jövőben gyermekeknek szóló további kiadványokat?

2015-ben született Vitéz fiam, 2018-ban Kincse lányom, így akkoriban, mikor az első könyv megírásra került, még csak idegen emberek gyerekei forgatták a lapokat. A második kötet rajzait viszont már a fiam lektorálta. Sokat írok. Sok szakmai cikket, sokféle témában a különböző szakmai érintettségeim miatt (néprajz, etnobotanika, régészeti növénytan, állattenyésztés stb.). Ezeket megpróbálom szintetizálni, már készül az Állati növénykertek folytatása, ami az Állati érdekességek címet viseli majd. Ebben sok, az állattenyésztés témaköréhez kapcsolódó kulturális, művészettörténeti, néprajzi adat lesz olvasmányos ismeretterjesztő jelleggel, témakörökre bontva. Magyarán elhagyjuk a botanikai vonalat, és szó szerint átnyergelünk.

Sokszor gondolkodom rövid meséken, vagy gyerekverseken. Van is néhány versike, de egyelőre a fentiekre koncentrálok. Talán később, az unokáknak megírom a mesés kötetet, abban is sok néprajz, állat és növény lesz…

Nem csak gyerekeknek szóló írásaid vannak, hiszen tavaly részt vettél Kabai Lóránt költői kurzusán is a gödöllői könyvtárban. Megérett-e már a helyzet egy saját, felnőtteknek szóló verseskötetre?

Ahogy fent is írtam, rendszeresen publikálok szakmai témákban, de kb. 20 éve a líra műfajban is alkotok. Lóri kurzusát is megcsináltam tavaly, egy-két kortárs költő nagy hatással volt rám, ami miatt idén kicsit gyakrabban mutattam meg ezt az oldalamat is. A kötet meg van szerkesztve, de mindig variálok vele, hiszen az új írásokat bele kell építeni, a régi gagyikat pedig ki kell gyomlálni. Magánkiadásban gondolkodom. 2021-ben vagy 2022-ben akár a verseskötetem is megjelenhet. Az illusztrációkra már felkértem a tetoválómat, aki örömmel vállalta a feladatot.

Utolsó kérdés: mikor van időd írni?

Régen a vonaton írtam sokat, amikor ingáztam. Manapság ez az estékre, éjszakákra, hétvégékre korlátozódik, sokszor a családom rovására. Az „okostelefon” kéznél van, ha egy-egy gondolatot fel kell jegyezni. Időnként ezeket kiírom számítógépre. Tény, hogy sokkal tovább tart minden mostanság, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt, amikor a doktorim mellett az Állati növénykert első kötetét is megírtam 🙂

 

Dr. Kenéz Árpád

A gödöllői székhelyű Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Tejvizsgáló Laboratóriumának igazgatója. Közel 20 éve ír, elsősorban filozofikus,elvont témájú lírák születnek tőle, de kedveli a szójátékos, a magyar nyelv szépségét kihasználó, vicces írásokat is. Nagy kedvencei a limerickek.
Feleségével és két gyermekével (egy fiú egy lány) Gödöllőn, családi házban éli életét.
Hobbija az írás mellett a történelmi újrajátszás, a bicskakészítés és a
néprajz.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg a hiányzó számot *