nem billentyűzhetek gépbe
tizennégy versszakot
annyit ti el nem olvastok
tán ha fél tucatot
minden eddig épített fal
rendületlenül áll
hányja rá a borsót
mind aki kiabál
helyettetek nem akarok
sehol jelen lenni
nevetekben én nem tudok
elidegenedni
csak valószínű a minden
s nem biztos a semmi
közös a kockázatotok
itt magyarnak lenni
józanul nehéz viselni
hogy pusztul az erény
virtuális boldogságra
sincsen valós remény
el hiába menekültök
mindenhol ti lesztek
haza csak bennettek lehet
akárhová mentek
Szívesen olvasnám a hiányzó nyolcat. 🙂