(borönbeszély)
A napokban hallottam egy filozófustól, hogy nem én vagyok impotens isten nélkül, inkább ő az nélkülem. Belegondoltam a dologba, én tényleg akármit megtermékenyítek, legalábbis gondolatban, miközben a teremtett világ tele van terméketlenséggel. Elmélkedésem oda vezetett, hogy kivettem az alföldi kövidinkát a hűtőből. Kortyolgattam a hirtelen jött melegben. Miközben határozottan élvezhetőnek találtam, apám jutott eszembe, aki szerette a bort, de a kövidinkára azt mondta, üveges fröccs, amiben túl sok a víz. A múlt század végén dán barátom elvitt kedvenc bor áruházba, ahol több mint száz országból származó bort lehetett kapni. Magyar csak tokaji és és egri volt. Akkor és ott ő hívta fel figyelmemet a kövidinkára, mint hiányra és általa kóstolt legérdekesebb borra. Itthon próbáltam találni neki minőségit. Magam is meglepődtem, mennyire más élvezet ez a bort. Azóta keresem, néha olcsó, sokszor drága, amit találok. Nagyon potensnek érzem magam, ha elérhető áron veszem a jót.
Elhangzott 2019. május 3-án a Bor-Sajt-Irka esten.
illusztráció: pixabay.com
Bizony gyakran mondunk “elő”ítéletet, a megtapasztalás nélkül. Van, hogy a tapasztalat kellemes csalódás. És van, hogy elhamarkodottan mondunk “utó”ítéletet is, a tények nem pontos ismeretében. Ez is csalódás, de egyáltalán nem kellemes.
Az írásaid pedig csalódásmentesen kellemesek. Elő és utó szempontból egyaránt.