illusztráció: pixabay.com

Feritől kért tanácsot, mit, hogyan csináljon. Ez lesz az első, nem akarta elrontani. Feri nagyszájú, beképzelt és felvágott a sikereivel, ő biztosan tudja, mit kell tennie.

– Simogatod, rádobod az ágyra, betolod és kész. – intézte el pár szóval az aktus leírását Feri.

– Nem, nem lehet, hogy csak ennyi – töprengett, és még jobban elbizonytalanodott.

– Figyelj, – sajnálta meg Feri, és egy kis üvegcsét nyomott a markába. – Mielőtt betolod, kend be ezzel, de vigyázz, nem kell belőle sok. – azzal faképnél hagyta.

Eljött a nagy pillanat. Remegett és félt, nehogy elrontson valamit.

„Hogy mondta Feri? Simogasd, ne dumálj, ne majrézz, told be és jó lesz.”

Minden zsigere megfeszült. Orrcimpája kitágult, szaporábban vette a levegőt. Nézte a csupasz, igézően finom bőrt, mely az érzéki testet takarta. Nézte, és nem tudott betelni vele.

„Igaza van Ferinek, ezt simogatni kell.”

Ujjai lassan elindultak, tétován matattak a vállakon, majd lecsúsztak a hatalmas mellekhez. „Ó, micsoda élvezet!”

Kezdett belejönni, a szíve egyre hevesebben kalapált. Most a hátát masszírozta végig, és szépen haladt, egyre lejjebb. Érezte, ahogy a hűvös bőr sikamlóssá melegszik a keze alatt, ahogy a formás test egyre jobban megadta magát. Az ő testét is elöntötte valami furcsa érzés, ahogy a combokhoz ért.

„Most nem szabad elsietni, most jön a behatolás!”

Élvezte, ahogy a kitárulkozó combok közé benyúlt.

„Igen! Nem buta gyerek ez a Feri, tényleg itt van valahol a lényeg.”

Lágyan felemelte és az ágyra fektette. Még simogatta egy kicsit, elővette az üvegcsét, úgy, tett, ahogy Feri mondta, majd gondos precizitással végre óvatosan betolta.

„Bent van!”

A teste megfeszült. Egyre jobban élvezte a sikert, a gyönyört, és nem tudott betelni vele. Néha kihúzta, majd sietve visszatolta. Ezt párszor megismételte. Izgalma tetőfokán, kövér izzadságcseppek jelentek meg a homlokán. Elégedetten vette ki. Kicsit kisebb lett és ragacsos. Az aktus vége már csak ilyen.

„Túl vagyok rajta!” – ujjongott magában, azután diadalittasan felordított:

– Zsuzsi! … Zsuzsi! Kettes asztal! Fűszeres kacsa, zöldségágyon, kész!