(Részletëk egy készülő szakkönyvből)
Előszó
A szentírási terëmtés-elbeszélés gyönyörű kertbe helyezi az első embërpárt. Odabenn jó dolga volt, de túllépte (szűntelen túllépjük) az adott keretëket, ezért a Teremtő kiakolbólította őket (minket. Bár csak annyi sütnivalónk lënne, mint amennyit e következő szakasz példáz!):
Növényëk a konyhakertben
Sütőtök.
Amióta helyben lakom, még nem volt olyan év, amikor ne fizetëtt volna legalább fél mázsányi ízës kabakkal. Pedig még csak mostanában kezd beállni az igazán mëgfelelő termesztési eljárás. Magam csak sütve falom ősztől tél közepéig mintegy négy hónapon át. De a rokonság levesnek, sőt igen finom lekvárnak is elkészíti.
Az évek során több fajta is mëgfordult itt a várdombi kertben: ,Kis-zombori’, ,Nagydobosi’, ,Óvári hengërës’ és ’Orange’. Végül ennél kötöttem ki.
Volt olyan évjárat is, amikor saját magfogásból származott szaporítóanyaggal vetëttem. Ügyelnëm këllëtt, nehogy egyéb tökfajta idegën beporzást eredményëzzën. Ugyanis a különféle tökök – főzőtök (spárgatök), csillagtök (patisszon), csukatök (cukkini), olajtök (héjatlan tök) és a dísztök fajták – kölcsönösen termékënyítik egymást. Vagyis keverëdnek. Ezt mëgúsztam, annak ellenére, hogy egyszerre három különböző fajta is virágzott itt, és talán még több a szomszédságban. Ráadásul az előírt kilométërës védőtáv sem volt mëg (hogy’ is lëtt volna 365 négyszögölön?!).
A tök ugyan gyorsan elvirágzik. Így a termő virág bimbója kinyílás előtt papír zacskóval takarható és a teljes virágzás idején vattás végű pálcikával beporozható. Aztán sürgősen visszazárható. Azért írom ezt ilyen részletësen, hogy tudjuk: nem gond nélküli, de mëgoldható a tök saját vetőmag termesztése még kiskerti viszonyok közt is. Így ezt a jelëntős tápnövényt nem këllene nélkülöznünk hivatásos vetőmag ellátás mëgszűnte esetén sem.
Annál is fontosabb növény ez, mert van egy sajátsága: tekintélyës talajtömegët hálóz be hatalmas gyökérzetével. Ennek nemcsak az a haszna, hogy kifejlëtt korában jól átvészëli a száraz időszakokat; hanem a mélyben nyomelemëket is talál és épít be terméseibe. Ezëkre viszont nekünk is égető szükségünk van híjasan táplálkozó korunkban! Inkább, mint „táplálék-kiegészítőkre”. De az „élelëmnek látszó” valamikre – melyektől testünk lágy tésztává dagad, ám a legártatlanabb baciktól is ágynak dől – semmiképp sem.
A sütőtök gyökeresëdése mëgfigyelhető ifjonti viselkëdésén: amidőn fagyos-szentëk múltán nyolc hetes palántáit kiültettük, sokáig mozdulatlanul lapít, sunyít. Az idő ëlég meleg, netán még öntözgetjük is, de semmi. Hát mi hiányzik neki még?! Biz’ a türelmes idő, míg gyökérzetét kifejleszti!
A sütőtök ráérős. De nem mi, amíg néhány hetes forró nyarunk átvonul! Kora ősszel szinte fájó szívvel hordjuk korhasztóba (komposztra) a hűvös éjszakákon mëgtorpant tök hatalmas halomnyi indáját sok-sok apró, mëg zöld, éretlen termésével. Mit tehetnénk?
Talán üveg alá bújtathatnánk tavasszal és netán ősszel is: a tenyészidő orrán s farkán is. A tavaszi gyökerezés idején egyetlen négyzetmétër üveg is ëlég lënne, hiszen ilyenkor még sokáig nem fut szanaszét indáinak tömege. Ekkor talán három-négy héttel is előbbre hozhatnánk!? És ennyivel kitolnánk termő idényét.
Ezt nem próbáltam még. Gyulai Iván vastag talajtakaró módszerét sem. Pedig mindën bizonnyal igaz, hogy az ősztől tavaszig félmétërës szalma és heves (ló-) trágya takaró alatt fagymentes marad a talaj. A csapadék a takaróban őrződik. Ha oly bő, hogy mégsem, akkor beszivárog a fagymentes talajba. Kikeletkor nem a fagyott talajt këll fölengesztelnie a Nap éltető sugarainak – tekintélyës hőmennyiséggel! – hanem mindjárt a tök töve körüli talajt melengetheti.
Ha ilyenkor még az üvegház-hatást is segítségül vënnénk!… Persze ésszel, nehogy mëgfőzzük szép reményű növénykéinket. Na, ehhëz a gondoskodáshoz azonban legalább egy családtagnak helyben këll laknia! Persze, valamelyik „ősnek”. Ha él még. Az újabb nemzedékëk inkább éhön halnának, semmint lehajolnának „a szent humuszig”…
(folyt. köv.) Nádašpétër