Mersdorf Ilona: Nincs ébredés (1)

Illusztráció: Pixabay

 

 

 

 

 

 

1.Nincs ébredés

Valami változik
Reggel fényképezem le az azáleámat. Rézsút hullik be a fény a konyhaablakon, átvilágítja a rózsaszín szirmokat. Nem cserélem le a szőttes abroszt, a bordó-fehér alap jól illik a csendéletbe. Szivaccsal gyorsan kidörzsölöm evés után a foltokat. Tegnap bodzalekvár volt reggelire, akár maradhatott is volna a bíborszínű pötty a terítőn.
Az azáleát a születésnapomra kaptam, mindig ezt kérek ajándékba. Szép és felesleges. Sohasem sikerült újrahajtatnom, pedig többfelé is elástam már nyárára a kertben. Március negyedikén volt a születésnapom.
A virágot csak tizenötödikén kaptam meg, akkor jött össze a család. Az is ünnepnap. Heten voltunk az asztal körül. Nem mondom, hogy ültünk, mert a háziasszony ilyenkor nemigen ül le. Elfordítjuk és kinyitjuk az ebédlőasztalt, hogy elférjünk mindannyian. Felterítjük a hosszú asztalterítőt, a szivárványcsíkos ikeásat, aminek a csíkjai festenek. Mikor beáztatom, keresztbe-kasul újabb szivárványok festődnek a fehér alapra. Az azúrkék festék a legerősebb, attól a víz is kék lesz.
Ma huszonnegyedike van, kilenc napja van az asztalunkon az azálea. Nem szereti a meleget, de látni akarom. Reggeli, ebéd és vacsora közben nézhetem. Az legalább napi egy óra.
Ketten vagyunk kilenc napja a házban. Semmi sem változik.
Az azáleán ma reggel láttam meg az első hervadó virágot.

Amit lehet
Számok rágják az agyamat. Mennyi kenyerünk van még? Fél kiló. Hívjam a hivatali segítőt? Várjunk holnapig? Kérünk két kilót, elég lesz tíz napig. Berakok a mélyhűtőbe egy kenyeret. Itthon sütök, ha még rosszabb lesz a helyzet.
Kiveszem a fagyasztóból a székelykáposztát. A doboz helyére befér egy fél kilós kenyér. A tálcás csirkemájat kiporciózom nejlonzacskókba a cicáknak. Kijön belőle hét adag.
Elszaporodnak a bacik a májon, ha félig kiolvad? Exponenciálisan, mint a vírus?
Inkább a napi adagokat számolom.

Kapcsolat
Feltelepítettem a vibert is. A húgaimmal másképp nem tudok beszélni, csak mobilon. Nem akarok több húszezer forintos telefonszámlát, kétszáz forintos percdíjjal. Mintha Erdély a világ túlsó végén volna.
Ott is lehetne. A határok átjárhatatlanok. Minden nap felhívok egy rokont, régi ismerőst odaát. Még mindenki jól van.
Joli a román politikusokat szidja, akik szavazatokat remélnek a hazazúduló diaszpórától. Egymillió Olaszországból hazatért román. Ezerötszáz lélegeztetőgép egy húszmilliós országban. Désen üres boltok. Éhes kóbor kutyák. Karanténszegő szomszédok.
Piri Stuttgartból az utolsó repülővel utazott haza. Bukaresttől Sepsiszentgyörgyig Madridból jövő vendégmunkásokkal buszozott együtt. Két hétig hatósági karanténban van. Ő betartja. Kutyát sétáltatni sem megy ki, éjjel sem. Tegnaptól amúgy is éjszakai kijárási tilalom van.
Mindkét családból naponta járnak ki a boltba vásárolni. A panellakásokban nincsenek felhalmozott készletek.
Április tizennyolcadikán találkoztunk volna az én Annám lakodalmán, a pilisszentiváni Csali csárdában. Az új időpont szeptember ötödike.

Tárgyak
Nyúlok a telefonomért. Mielőtt hozzáérnék a képernyőhöz, visszakapom az ujjamat. A képernyő fertőz. Két napig megél rajta a vírus.
Ötödik napja nem járunk ki. A félelem két napon túl is fertőző marad.

Rítusok
Reggeli nyolckor. Kávé tizenkettőkor. Vacsora hétkor, a híradó után.

Ma legyen másképp. A verandára kérem a kávét. Tálcán a keksz, pohár víz. Heverészős szieszta.
Süt a nap, átforrósodott a kanapé bolyhos zöldje. Lehet, hogy a citrommuskátli szerotonint bocsát ki?
Szívom magamba a meleget, mint a tökmag, ami öt nap alatt kicsírázott a palántanevelő tálcán. Nem tudja, hogy ő csak szükségmegoldás, hátha idén nem lesz piac, palántavásár. Csak élni akar.

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kérjük adja meg a hiányzó számot *