Kenéz Árpád: A bába

Morzsalékos földdé vált az agyam,
ha hallgattam őt.
Mindent befogadtam,
nem is vettem levegőt…

Erdőnyi terjedelemben ömlöttek
a szobába az emlékei.
Árnyék jelent meg fölötte,
e folyó hordalékát már nem cipeli.

Boszorkánynak hittem néha,
mint tudatlan gyermek.
Elkéstem, én béna,
Csak utolsó telén ismertem meg.

Kalandos élete volt dédinek,
Kis apró domb, a hegyek között.
Mondhatták volna csak néninek,
de túl sok könnyet látott méhlepények fölött.

(A feladat Antal Balázs: Vad című kötete alapján készült: egy természeti jelenség tulajdonságaival kellett felruházni egy családtagot és ebből verset írni.)

Dr. Kenéz Árpád

A gödöllői székhelyű Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Tejvizsgáló Laboratóriumának igazgatója. Közel 20 éve ír, elsősorban filozofikus,elvont témájú lírák születnek tőle, de kedveli a szójátékos, a magyar nyelv szépségét kihasználó, vicces írásokat is. Nagy kedvencei a limerickek.
Feleségével és két gyermekével (egy fiú egy lány) Gödöllőn, családi házban éli életét.
Hobbija az írás mellett a történelmi újrajátszás, a bicskakészítés és a
néprajz.

2 hozzászólás a(z) “Kenéz Árpád: A bába” bejegyzéshez

  1. Gratulálok a vershez Árpi.
    A vers nagyon szemléletes, sokrétű és árad belőle a szeretet.

  2. Ha azt mondom megérintett, igaz. Magam is gondoltam hasonlókat, de soha nem tudtam kifejezni. Köszönöm, hogy megtetted helyettem. Most előveszem apai nagyanyám oklevelét és ismét beleolvasok: “Mi a pécsi magyar királyi Bábaképző Intézetnek igazgató tanára és a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztertől kiküldött vizsgálók jelen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illett, hogy …….. ” Nos, valami ilyent kaphatott a tied is.

Hozzászólás a(z) Kusnyarikné Pap-Klára Márta bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Kérjük adja meg a hiányzó számot *