Vörös Eszter Anna:Kaméleon

– Helló asszonyság ott a hintaágyon. Hagyja azokat a madarakat, a mauritiusi Merléket, elhiszem, hogy tetszenek a búbos fejükkel, olyanok, mintha sapka lenne rajtuk, de úgysem tudja lefotózni őket, hiszen villámgyorsan röpülnek a fenyőfa fölött.

Azt még megvárom, hogy készítsen pár képet a Cardinalról, a vörös begyű madárkáról, amelyik most szállt le a terasz melletti jázminbokorra, de utána engem figyeljen! Végre, észrevett.

– Ott van a kerítésen!! – kiabálja, s hozzám igyekszik. Úgy csinálok, mintha nevetnék, és összevissza forgatom mindkét szememet, hogy érdekesebb legyek. A bőröm haragoszöld, festeni sem lehetne szebbet, harapófogószerű lábaimmal ügyesen kapaszkodom, és hosszú fogófarkamat a kerítés felső rúdja köré tekerem. Csak tudnám, az asszonyság milyen nyelven karattyol a fiatalabb nővel. Ilyent még nem hallottam, dallamos, pergő, és főleg hangos. A fejem hátsó oldalán lévő félkör alakú taréj tetszhet neki, hiszen erre mutogat most, miközben boldogan ujjong s egyre csak ezt hajtogatja:

– Én kicsi kaméleonom! Én kicsi kaméleonom! Négy évet vártam rád.

Mondogatom, hogy itt, Réunion szigeten endorminak hívnak nem kaméleonnak, de úgy tesz, mintha nem hallaná, s folyamatosan a szemgolyómhoz közel tartja a fényképezőgépét. Még szerencse, hogy nem vakuzik, rendes tőle, ezek szerint tudja, hogy azzal ártana nekem.

A teljes novella elolvasható a Darwin parázik c. Irka antológiában. Megvásárolható a Gödöllői Városi Könyvtár regisztrációján.

Ára: 2 700,-Ft