A fenyőfák tűleveleire
hópelerinjét teríti rá a tél
Álmomban
csíkos drapéria mellett
fenyőzöld ruhában
dacosan nézek
a polc előtt

Vöröshajú lány
aranylabdával
a gyermekkor
kecses ujjakkal
árnykutyát formáz

Chateau Lafite-ízű
éjszakák veled
napok kiszabott órái
a szerelemnek

A hétköznapok
panelrózsaszín
vasszorításából

Oda-vissza
a menedékház
végeláthatatlan
bekötőútján

(A vers egy kreatív írásfeladatként készült, a fenti képek alapján kellett egy rövid történetet írni úgy, hogy nem tudtuk, mi lesz a következő képen.)