Istenek jókedvben
teremtették a kis kegyet,
bársonyos, selymes szeretetet.
Felis Catust, a puha ragadozót,
szenvedélyes, vidám játékost,
simulékony, doromboló kis állatot.
Mutatványok bájos bajnokát,
szabadságszerető spirituszát,
szemében hordva túlvilágok titkát.
Mikor nehéz a lelkem,
elég, ha őt hosszan elnézem,
visszatér a jókedvem.
Megjelent a Darwin parázik c. Irka antológiában. Megvásárolható a Gödöllői Városi Könyvtár regisztrációján.
Ára: 2 700,-Ft
Az ábrándban fészkelő
jövő magával ragad
szárnyra kel, formát lel
jelenben múltat emleget.
Kiolvasó
Hegy éneke: időtlenség
Tölgy éneke: levélbontás
Völgy sóhaja: csobogás
Felhő sóhaja: ábrándozás
Virág színe: beporzás
Tenger színe: mélység
Vihar ereje: tombolás
Szikla csendje: keménység
Nap fénye: tündöklés
Hold világa: sejtelem
Tavasz illata: ébredés
Bokor rezzenése: fészkelés
Barlang visszhangja: mélység
Szivárvány ívelése: reménység
(A feladat ez volt: Mit énekel, sóhajt, suttog, beszél, kiált a Természet? Szólaltasd meg! Próbálj Te is hangutánzó vagy hangulatfestő szavakat, kifejezéseket találni hangjaira és jelenségeire Szécsi Magda: KIOLVASÓ című verse nyomán)
Vörös Eszter Anna: Éjhozó
Braun Katalin: Lebegés
Pislákoló csillagösvényen,
a varázshegyen is túl,
testem már nem érzem.
Súlytalan lebegésben
ölel magához az űr.
Suhanó gondolataim
feloldódnak a kék csendben,
lelkem kiszabadul,
örömtáncot jár
a sejtelmes végtelenben.
Vörös Eszter Anna: Bíbor erdő
Braun Katalin: Csend erdeje
A nap melege szerelmet ígér
a hold titkokat mesél
a csillagok körülölelnek
de mi egyedül maradtunk
vágyainkat csendben elrejtve
álmodunk egy világot
ahol egyszer egymásra találhatunk.
Mint parfümös üvegben
a bódító illat
úgy árad szét bennem
a vágyaktól hevülő áradat.
Kívülről nem látszik,
arcomon a végtelen nyugalom
Mária mosoly és béke,
mint a festett fa ikonon.
