illusztráció: Által Anikó Gödöllői Fotós Kör

A fenti megállapítás az érintett lények biomasszájára vonatkozik. Bárki, aki képes elvonatkoztatni attól, hogy maga is ember, ebből nyilvánvalóan arra következtet, hogy a fenntarthatóság alapvető feltétele az emberek számának korlátozása. Még mielőtt bárki emberirtást, vagy kannibalizmust emlegetne, fontos megjegyezni, hogy az ember nem csak emlősökkel képes táplálkozni, és a populációt a szaporodás visszafogásával is lehet csökkenteni, a már élők “boldogítása” mellett is. Fontos tudni azt is, hogy halakkal, sőt növényekkel sem állunk túl jól. A tengeri lényeket túlhalásszuk, a növények teljes mennyisége a Földön fokozatosan csökken, az egy főre eső pedig rohamosan. Mindeközben az ember a természetességről ábrándozik, táplálékának egyre nagyobb része módosított – nemesített vagy kitenyésztett – élőlényekből, ipari módon kerül előállításra. A vágyak és lehetőségek diszkrepanciája ordító. Bár nem hiszek az egyéni megoldásokban, én egyre inkább hajlok arra, hogy azt egyem meg, ami magától terem. Már többször ettem gyermekláncfű levest. Dédelgetett tervem valami új étel lapulevélből, a kedvenc növényemből.