2018. február 20-án a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ vendége Kun Árpád, József Attila-díjasmagyar író, költő, műfordító volt. Az estet a Magyar Széppróza Napja alkalmából szervezte a könyvtár, moderátor Istók Anna volt.
Maradj! Menekülj! – volt olvasható a plakáton a program címe, utalva egyrészt az író norvégiai lakhelyére, de mint kiderült – hiszen rögtön az est elején felolvasta maga a szerző a két verset – ez inkább a férfiak számára mutat útmutatást a nőkkel szembeni viselkedéshez. Kun Árpád ugyanis költőként kezdte irodalmi pályafutását, majd 2013-ban egyenesen berobbant a hazai kortárs próza élvonalába Boldog észak. Aimé Billion mesél című regényével, ami 2014-ben el is nyerte a rangos Aegon művészeti díjat.
A program első kérdése természetesen ehhez a könyvhöz kapcsolódott. A Boldog észak végén ugyanis egy epilógus olvasható, melyben megtudhatja a kedves olvasó, hogy a regény főszereplőjét a szerző egy barátjáról mintázta, akitől hosszas tanakodás után engedélyt kért az élettörténet magyarul való megjelentetésére. Kun Árpád még a levélváltást is hűen közli, sőt későbbi nyilatkozataiban maga számol be arról, hogy miként fogadta barátja a könyv hangos sikerét, és miként intézték el a norvég fordítást, hogy elolvashassák a saját élettörténetüket. A gödöllői esten végre megtudhatta a közönség, hogy Aimé Billion a valóságban nem létezett, mindez csak fikciós játék volt a szerző részéről.
A fikció és valóság összekeverésében Kun Árpád odáig ment, hogy 2017-ben megírta a kitalált Kun Árpád életrajzi regényét Megint hazavárunk címmel. Az est során az író elárulta azt is, hogy Kun Árpád nem létezik, legalábbis az a Kun nem, akiről a regény szól.
A mintegy 40 fős közönség soraiban szép számmal ültek a könyvtár olvasókörének és írókörének tagjai, akik mindkét regényt, vagy a verseit olvasták, így sok kérdéssel elárasztották a szerzőt. Szóba került a testiség Kun Árpád-féle tabuk nélküli, természetes leírása, a norvégiai munkavállalók megbecsülése, maga a munka méltósága, de beszéltünk arról is, mennyire érzi magát idegennek Norvégiában vagy itthon.
Az est végén a szerző felolvasott egy részletet készülő új regényéből így a Kun Árpád rajongók megnyugodhatnak, mert lesz a két kötetnek folytatása, mely arról szól, miként boldogult a család Norvégiában.
Voltak, akik megjegyezték, hogy Kun Árpád nem volt elég karizmatikus. Én azt gondolom, hogy egy író elsősorban az írott szövegein keresztül „beszéljen”. A jó fellépésű pocsék orvosok több hálapénzt kapnak, mint a morc zseniálisak. Az író a találkozón számomra ugyanazt az üzenetet adta át, mint a műveiben, hogy a szarpucolás és az írás ugyanolyan értékű tevékenységek. Mindkettő része az emberi teljességnek és nem zárják ki egymást. Egyformán jól kell csinálni. És Kun, az írást, mert én csak azt látom, jól csinálja.