A rendőrséget a szomszédok hívták, ki, amikor látták, hogy az étterem kéményéből két jókora fekete csizmás láb kalimpál ki. A rendőrök először azt hitték, valaki szórakozik velük, ki sem akartak vonulni, de az EU elnökség miatt sokkal szigorúbb előírások voltak életben, minden hívást komolyan kellett venni és le kellett ellenőrizni.

Amikor megérkeztek, látták, hogy a betelefonáló nem április tréfának szánta a hívást. Kovács őrmester még fényképeket is készített telefonjával, hogy bizonyítani tudja a kollégák előtt a hihetetlen esetet: a két láb valóban kiállt a kéményből.

Szerencsésen kihúzták a beszorult embert, és kiderült, hogy a két fekete csizmás lábhoz bő piros nadrág, piros kabát, piros sapka és nagy fehér szakáll tartoznak. Milyen hülye ötlet, hogy valaki tavasszal Mikulásnak öltözve indul betörni. A rendőrök azonnal elvitték kihallgatni a mikulásruhást.

Először fényképet készítettek. Többen is megpróbálták leszedni a férfi szakállát, keresték a ragasztó nyomait, de nem találtak semmit – el kellett fogadniuk, hogy az valódi. Az ujjlenyomat vételnél a mikulásos betörő – a rendőrök már így kezdték maguk közt emlegetni – nagy kerek kék szemmel, csodálkozva figyelte a körülötte zajló eseményeket. Az ellenőrzés eredménye szerint a férfit nem körözték.

Sorsot húztak, ki hallgassa ki a furcsa figurát. Kovács őrmester nyert – vagy veszített?

– Ki maga?

– A Mikulás vagyok.

– Én meg Piroska. Ne vicceljen már! – Kovács őrmester biztos volt, hogy a férfi egy zárt intézetből szökött meg. Egy mikuláskomplexusos betörő. A fél rendőrség ezen fog röhögni.

– Azt magyarázza el nekem, mit keresett a Fő utca 68-as szám kéményében.

– Fő utca 68? – a mikulásruhás belenyúlt a zsebébe és egy listát húzott elő. Gondosan tanulmányozni kezdte, néha még hunyorított is, hogy jobban lásson. – Lássuk csak, Fő utca…. Azt mondja a 68-ban voltam? – Ezzel benyúlt a másik zsebébe és egy félhold alakú szemüveget húzott elő belőle. – Ezt elnéztem. – motyogta maga elé – Még nem szoktam hozzá, hogy szemüveget kell hordanom. A Fő utca 89-be kellett volna mennem. A rendőrhöz fordult és elnézést kérő mosollyal magyarázni kezdte.

– A húsvéti nyúl kért meg, mint jó kollégát, hogy segítsek neki kihordani a húsvétra szánt ajándékokat. Szegénynek most született nyolc gyereke, kicsit el van csúszva. Egyébként nem találták meg a kémény aljában a puttonyom?

Kovács őrmesternek lüktetni kezdett homlokán az a bizonyos ér.

– Ajjaj, a kémény. Nem is kellett volna belemásznom. A húsvéti nyúl azt mondta, elég, ha a kertben hagyom az ajándékot, és futok a következő helyre. Ezt nagyon elszúrtam – sóhajtotta a mikulásruhás.

– Na öreg, ne etessük már egymást…

Kovács őrmester felpattant, szobájába ment és leült megírni a jegyzőkönyvet.

Ekkor kopogtattak az ajtaján. Két hosszú fül, meg egy gombóc száguldott be és fölugrott az őrmester asztalára. A meglepetéstől dermedt rendőr előtt a két fül a hátsó lábára ült. Kétségtelenül egy nyúl volt.

– Jó napot kívánok. A húsvéti nyúl vagyok. Kérem, engedjék el a Mikulást. Szükségem van a segítségére.