Ölelkeznek a színek:
a rózsaszín, zöld, fekete, sárga
illatuk messze száll a tájban
epert időző vaníliában.
Felszabadul a féktelen erő
melyet a művész álmodott nekik
s festőecsete nyomában
szeretetét a nézőbe átülteti.
Ölelkeznek a színek:
a rózsaszín, zöld, fekete, sárga
illatuk messze száll a tájban
epert időző vaníliában.
Felszabadul a féktelen erő
melyet a művész álmodott nekik
s festőecsete nyomában
szeretetét a nézőbe átülteti.
Julika!!! Ezt a meglepetést!!!!!!!!!!!!!!!! Köszönöm a képemhez írt versedet!!!!!!!!!!! Most gyorsan bemásolom a blogomba is, hogy enyéim is olvassák.
Én közben a te könyvedet olvasom, melyet ajándékba kaptam tőled a gödöllői találkozón. Az este, elalvás előtt az “Ablakok”-ban gyönyörködtem. Nem olvastam tovább, – mert azt akartam, hogy azt az élményt vigyem magammal, álmaimba.
Dr. Füst Antalnak gratulálok a szép bevezetőjéhez!
Kedves Piroska!
Köszönöm megtisztelő soraidat. Én ritkán írok verset, de amikor ránéztem erre a képedre, megindult a fantáziám, s éreztem azt a szeretetet, mellyel e képet alkottad.