Bemutatkoznak a diák írókörösök – Szőke Csilla

Illusztráció: pixabay.com

Szerintem mindenki gyűlöl bevásárolni, aki hímnemű. Vagy aki normális. Mert mégis ki a rák megy szombat hajnali tízkor bármelyik központba is, ha sokkal értelmesebb dolgokat is tudna helyette csinálni???!!!

Nyilván én.

Az az igazság, hogy annyira lusta vagyok, hogy felőlem éhen is halhatnék, ha apám nem rángatna el minden szombat reggel a Tescoba amolyan csapatépítő program gyanánt. Persze élek a gyanúval, hogy igazából csak azért vagyok itt, mert gyorsabban végez, ha segítek. De jó. Komolyan még azzal se tisztel meg, hogy egy normális ruhát fölvegyen, ha már iderángatott. Ugyanaz a nyúzott fekete farmer, meg a hülye unicumos pólója, amit már vagy egy hete hord. Igaz, hogy én se tettem túl sok mindent azért, hogy ne úgy nézzek ki, mint egy csöves, de legalább nem pizsamában jöttem el, ami haladás.

Ilyen értelmes gondolatokkal pusztítom a megmaradt agysejtjeimet, miközben egykedvűen pakolom a kosárba a tejet, meg a virslit. Chips, kóla, rágó, csoki – annyira nem érdekel, mit rakok a szatyorba. Apám úgyis megengedi. Mostanában szinte mindent megenged. Tudom, hogy nem szép dolog, de én ezt ki is használom. Épp ezért élénkülök fel annyira, mikor a digitális sorhoz érünk. Az apám természetesen csak a fejét rázza gondterhelten, amikor a kedvenc sorozatomból a legújabb részt az orra alá dugom. Ez nagyon drága – ráncolja a homlokát, és épp indulni készül, amikor bedobom az adu-ászt.

– Anya azt ígérte, hogy majd kapok egyet! – ez mindig beválik.

Végül csak elveszi a DVDt, és bedobja a kosárba a kaják mellé. Ezután végigálljuk a szokásos 3 km-es sort a kasszánál, mire végre szabadulhatunk. A kocsiba bepakolásnál kérdezek valamit apámtól, de ő szokás szerint nem velem foglalkozik. A hülye mobilja csörög, azzal babrál. Neked aztán teljesen mindegy mit mondok, úgyse figyelsz rám – fakadok ki haragosan, de ő csak a füléhez szorítja a telefont. – A virágos – int és félrevonul. Dühömben arrébb rúgok egy kavicsot, de közben nagyon is figyelek. – Igen, száz szál vörös rózsa… Keddre, igen..szöveg… – gondolkodik el, szavakat keresgél – búcsúzik tőled örök szeretettel fiad és férjed.

Egy hozzászólás a(z) “Bemutatkoznak a diák írókörösök – Szőke Csilla” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kérjük adja meg a hiányzó számot *