két kis gyertya az asztalon
emlékeztet rád
a fényük szívemben
ott állsz megyek feléd
nappalom a tiéd lesz

ha eljössz értük
lesz-e bátor lélek
megkérdezni miért
most értél el hozzánk
merre jártál nélkülünk
van-e világ ahol
Úr vagy szemükben
az univerzum kövei
emlékeznek reád
porszemnyi létemet
szél sodorja messzi
csak az emlék maradt
a lélek születéséről
az örömöd felvillant
felejtést és sírás hozott

majd egyszer hazaérek
újra ott leszek veled
de a bánat megcsillan
szememben látod
két könnycseppemet
értük ejtem őket is
kiket felejtenem kellett
kihez megérkezem ismét
újjá születek abban
mit halálnak nevezünk

2014. december 8.