nem adsz és nem kapsz

mint fáradt madár

ring pehelysúlyú életed

a semmi holdfényes vizén

beleájulsz az édenbe

fehér leszel

színtelen

szelíd és

ostoba

fogaid közt kék tollak

csupaszon térsz magadhoz

arcod közepéből

csőr hegyesedik

elfogytak a szavak

a boldogság csak egy fogalom

kacagásod madárdal

végigcsendül a hegyen

 

https://www.facebook.com/istokanna