kiemelt címkével jelölt bejegyzések

“A regeneratív fejlődés arról szól, hogy egy tájban élő közösség emberi és nem emberi tagjai hogyan tudják a rendszerükben rejlő potenciált kiaknázni, és egyre jobb életfeltételeket teremtve együtt élni. A fenntarthatóság helyett tehát a „gyarapodhatóság” lenne tulajdonképpen az igazi cél, melyben az ember az ökoszisztéma aktív és felelős tagja.”

(mondatértelmezés)

illusztráció: pixabay.com

Egy bármilyen rendszerben rejlő potenciál kihasználására törekvés a haszonelvű hübrisz árulkodó jele. A valamilyen szempontú hatékonyságon alapuló gondolkodás nem eszköze az ember és környezete között kialakult krízis megoldásának, hanem az (egyik fő) oka. Érdekes tapasztalat, amikor a magukat zöldnek nevezőkről derül ki, hogy nem értik, mit jelent a fenntarthatóság. A gyarapodhatóság zöldített nyelven fogalmazza meg a növekedési vágyat, pedig a dolog veleje éppen az, hogy az anyagi burjánzás a probléma maga. Elfogadható lenne, ha valaki, aki a fejlődés szinonimájaként akarja használni a növekedés szót, arra törekedne, hogy a mennyiség szaporítása helyébe a minőség gyarapítása lépjen, oly módon, hogy a jobb, egész(séges)ebb, boldogabb létezést úgy igyekezne megvalósítani, hogy az nem járna több “természet” felhasználással, hanem a meglévő javak – sőt az eddig keletkezett szemét – újrahasznosítására koncentrálna.